Nagy Gyula: A nagymihályi és sztárai gróf Sztáray család oklevéltára. I. (Budapest, 1887.)

1240. V. 124.9. sept. 7. A székes-fehérvári káptalan előtt Szoboszló fia Péter neje, Péter leánya Ágnes, IV. Béla királytól e részben nyert szabadságánál fogva, s az erre vonatkozó királyi oklevél felmutatása mellett (1. föntebb 4. sz. a.), Mihály és Tapolya nevű faluit s a Laborcz folyón túl fekvő birtokát, a Zalacska melletti erdőkkel együtt, leányainak: Katalinnak Jákó comes nejének, és Petronellának Filep comes nejének s gyermekeiknek adja örökül, s egyszersmind hitbére és jegyruhái felől vele jelen lévő férjének teljes menedéket vall. anno gratie Millesimo cc. XL. nono, septimo idus Septembris; magistro Achille ecclesie nostre preposito, Jacobo cantore, Akus custode, Ezechiele decano existentibus. Kiadta WENZEL, id. h. joo. 1. — Közleményében villa Miclial helyett, valószínűleg sajtóhiba miatt, villa Anchal áll. VI. 1249. (sept. 7.) A székes-fehérvári káptalan előtt Szoboszló fia Péter, nejével Ágnessel együtt megjelenvén, TarnaVinna- és Zalacska nevű faluit, leányainak s maradékaiknak hagyományozza. — — quoddam privilégium honorabilis capituli ecclesie Albensis, anno dominice incarnationis Millesimo ducentesimo quadragesimo nono confectum , in cuius tenore contineri conspeximus seriose, quod nobilis vir comes Petrus filius Zobuslo, unacum uxore sua domina Agnethe, coram ipso capitulo Albense comparendo, tres villás suas, videlicet TURNUA, WYNNA et ZOLUSKA, quas iure hereditario dixisset se possedisse, contulisset filiabus suis, Katherine videlicet uxori comitis Jacou, et Petronelle uxori comitis Philippi perpetuo iure possidendas; itasiquidem. quod tam filii et filie domine Petronelle quam soli filii domine Katherine, una et eadem ex eisdem possessionibus perfruerentur portioné; hoc tamen addito, quod si dominam Petronellám filiorum vei filiarum solatio carere contingeret, quamdiu viveret, de iamdictis possessionibus equaliter se cum sorore sua memorata sustentaret; in die vero vite sue extremo, de dictis villis nec marito suo conferendi, nec cognatis suis tradendi, nec etiam pro remedio anime sue cuiquam ecclesiarum donandi haberet facultatem, sed