Iványi Béla: Eperjes szabad királyi város levéltára. 1245-1526. (Szeged, 1932. Acta litterarum ac scientiarum Reg. Universitatis Hung. Francisco-Iosephinae. Sectio iuridico-politica. Tom. 2.)

694. 1493. május 29. Buda Szent Lőrinc. „In domo nostra cenobiali ad honorem sanctissimi Laurentii martiris supra Budám fundata". Benedek pálos prior generális elrendeli, hogy Tótselymesi Apród Miklós fia Tarczai János és felesége Sára, azért, mert „domum lapideam in platea Omnium Sanctorum vocato in vicinitatibus domorum Georgii Gayr ab una et Nicolai pellificum partibus ex altéra in civitate Budensi sitam et habitam, que per condam Johannem pellificem vendita et per vos pretio fuerat empta precibus fratrum nostrorum inclinati claustris Sancte Crucis et Sancti Spiritus in Pyliseo et per consequens fratribus in eisdem Deo famulantibus" adták, a két kolostorban a boldogságos Szűz Mária tiszteletére mondott misék lelki előnyeiben részesedjenek. Papiroson, alul fekete viasz pecséttel. Levéltári száma: 547. 695. 1493. október 16. Gergely dominikánus az (eperjesi) tanácsot 19 forint lefizetéséről nyugtatja. Ego fráter Gregorius ordinis -predicatorum de Epperiesz filius Pauli de Scharosch recognosco me accepisse a sagacis dominis XIX florenos de universis debitis me obligatis in die Galli, anno Domini 1493. Papiros szeleten. Levéltári száma: 548. 696. 1493. október 18. Pozen. János Albert lengyel király levele II. Ulászló magyar királyhoz, melyben Eperjes város érdekében ír, kérve Ulászlót, hogy a nevezett város közönségét régi szabadságaiban védje és tartsa meg. Serenissimo principi domino Wladislao, Dei gratia Hungarie et Bohemie etc. regi, germano nostro charissimo, Ioannes Albertus, eadem gratia rex Polonie, salutem et fraterni amoris prosperorumque successuum incrementa. Serenissime rex, germane noster charissime, tenemus adhuc recenti memória maiestatem vestram, posteaquam istinc cedebamus promisisse nobis civitatem Epperies in iuribus et libertatibus suis conservari debere. Intelligimus nunc tamen eos hac libertate septem civitatum, cui maiores eorum antiquitus ascribi meruerunt, iam pene destitutos esse, nostra causa et aliis affectos iniuriis, quod certe,