Iványi Béla: Eperjes szabad királyi város levéltára. 1245-1526. (Szeged, 1932. Acta litterarum ac scientiarum Reg. Universitatis Hung. Francisco-Iosephinae. Sectio iuridico-politica. Tom. 2.)

Honorabiles sincere dilecti. Credimus vos non latere ius, quod serenissirno domino Friderico Romanorum imperátori sernper augusto, domino et genitori nostro colendissimo ad coronam et regnum Hungarie competit. Cuius vigore sacra sua maiestas ex naturali et innatta sua erga nos pyetate et affectione paterne consensit, ut et nos in regem Hungarie eligamur atque coronemur. Idcirco vos, quos in primis Christiane religionis devotos et regno Hungarico affectissimos scimus, hortamur obnixe, ut pro bono Christiane religionis, cuius a crudelibus thurcorum ausibus defensio, nobis a teneris nostris annis semper cordi fűit, regnique Hungarici pace et tranquillitate, vestros nobis favores pro adipiscendo foso regno Hungarie impartiri velitis, quod nedűm privilegiorum libertatum et emunitatum (így!) vestrarum confirmationibus, sed illarum ampliationem conservationem et augmentationem gratiosius, uti clementissimum dece regem, recognoscemus. Dátum in oppido nostro Lincz, die prima mensis iunii, anno Domini etc. nonagesimo, regni vero nostri an'no quinto. Ad mandatum domini regis proprium. Maximilianus Ro.(manorum) Rex per manum propriam. Kívül: Honorabilibus nostris sincere dilectis iudici et consulibus oppidi Eperi(esi)ensis. Eredetije papiroson, kívül papirossal fedett vörös viaszba nyomott gyűrűs záró pecséttel. Levéltári száma: 516. 660. 1490. június 28. Bárt fa. Bártfa város tanácsának levele Eperjes város tanácsához, melyben írja, hogy híre jár, hogy az országnagyok egyrésze János (Albert) herceget királlyá akarja választani, hogy jobb hírszolgálathoz jussanak, emberüket Albertet Eperjesre küldték, ők is jól tennék, ha valakit ugyanezen célból állandóan Bártfán tartanának. Unnseren fruntlichen grusz allzeit bevor. Erszame weysze herren, unnser sunder gutten liben frund und nachper. Wyssze aur E., das uns von Cassch zu entpoten ist wurden, wy das mann des konigs son Herczog Hannszen zu eynez konig vormeinet znmachen, und dy lanntherren zmeyst teil zw im getreten weren, darumb so duenket uns gars unbekwemlich. das