Iványi Béla: Eperjes szabad királyi város levéltára. 1245-1526. (Szeged, 1932. Acta litterarum ac scientiarum Reg. Universitatis Hung. Francisco-Iosephinae. Sectio iuridico-politica. Tom. 2.)

Caspar pixidarius fecit rationem cum dominis ex parte sui servitii et laboris sabbato post nativitatem Johannis baptiste anno etc. 1491. Ezután számadási feljegyzések következnek, de nem lehet megállapítani, mely évből. Azután: Sententia prolata super lite Laarencii et Ffoyt Hanuszen. Von dem drittel dorumbe Laurencius dy Ffoyt Hanuszen angeclaget hot, ist zy frey' getheylet und das melczhawsz ist ir dy helfte czy geteylet frey und ap zy dy heífte der Schewer behalden und habén wil, zo zal zy ym genug thuen vor dy helfte des Bawheus, wil zy abir nicht zo zal er ir beczalen dy halbe howestat. 1490 in viglia assumpt. M. incip.it quartale magistri pixidarurn. Tempó Thome Plawniczer. Anno Dornini millesimo etc. nonagesimo feria tercia ante Katherine Paulus literátus exactor decimarum in comitatu Sáros presentavit nobis centum et triginta duos florenos in parva pecunia, quos transmisimus regie maiestati per Octavianum Itahim die et anno ut supra. Anno Domini MCCCCLXXXXI feria 11 ante Urbani advenit homo regius, volens oeeupare villás Bwyack et Luszan, nomine regie maiestatis. Johannes Glogovita 1489 ante Mathei conventus est in notarium. 42 hosszúkás könyv alakba kötött papiroslapon, amelynek kötése valamely középkori kézírású latin nyelvtan egy hártyalapja. Levéltári száma: 510. 652. 1489. Számadások töredéke. Papiroson. — Levéltári száma: 510/a. 653. 1489. Mátyás eperjesi polgárnak két esküdt előtt alkotott végrendelete. („Ach(t) gulden zal man geben czw Sent Zaphan altare. Tawsent elyn leymet czw glasz fenstern in dy Kirche sent Niclis.") Papiroson, egyszerű egykorú másolat. Levéltári száma: 511.