Iványi Béla: Eperjes szabad királyi város levéltára. 1245-1526. (Szeged, 1932. Acta litterarum ac scientiarum Reg. Universitatis Hung. Francisco-Iosephinae. Sectio iuridico-politica. Tom. 2.)

IIII solvit eidem coram dominis in pretorio den. IIIIc tunicam et mitram prefatam." Papiroson, alul papirossal fedett két fekete viaszpecséttel. Levéltári száma: 836. 1054. 1511. október 16. Sáros. Berthóti Szaniszló sárosi alispán és a szolgabírák Bayor Bálintot az eperjesiek ellen beadott azon keresetével, hogy nagyanyja Gergellakai Zsófia és anyja Erzsébet részére a Gergellaka birtokból járó hozományt, hitbért és leánynegyedet adják ki, a Szent Szék elé utasítják. (A város ügyvédje a kereset ellen azon kifogást emelte, „quod cause iurium rerum parafernalium et quarte pueilaris non hic in sede iudiciaria huius comitatus verti solent et determinari, sed in foro ecclesiastico, ubi dum tempus erit, ipsi iudex et iurati cives de Eperies eidem Valentino de Bayor respondere prompti et parati erunt", mire a bíróság kimondja, hogy Bayori „causam premissam non hic in sede nostra iudiciaria querat, sed querat ubi locus est querendi, in foro ecclesiastico

4'.) Papiroson, kívül öt rányomott viaszpecsétje közül csak egy van meg. Levéltári száma: 837. 1055. 1511. december 8. Tolcsva. Losonci Bánfi Péter és Gerendi László Eperjes város tanácsa kérelmére a város egy tolcsvai házát minden adózás alól felmentik. Hártyán, alul selymen függő pecséttel. Levéltári száma: 838. 1056. 1512. február 6. (Kisszeben.) Kisszeben város tanácsának levele Eperjes város tanácsához, melyben írja, hogy megjelent előttük „her Jorge, iczundt E. N. W. Caplan, an uns brengende etliche sachen, wy das im in E. N. W. Stadt gar grosse schmochet und vidervertikeyth enthstanden yst von eyer unvorschemten dyren, als nemlich von der tochter Cristanni Stadt schreybers, dy yn offenbar eyn buven und eyn lotter genanth hath und noch mer yn auch on elych geboren gehesen hoth", kéri a tettes megbüntetését (stroffung), mert „dy oben gemelte dyren hat gar beszlych an yn gethon und beslycht myt yrer czungen gereth, das sy doch nycht derweyszen kan". A nevezett György káplán tisztes szülők gyermeke („yst geborn von fromen und erlichten eldern,