Iványi Béla: Eperjes szabad királyi város levéltára. 1245-1526. (Szeged, 1931. Acta litterarum ac scientiarum Reg. Universitatis Hung. Francisco-Iosephinae. Sectio iuridico-politica. Tom. 2.)
mitatus de Epperies, videlicet Petrus Purger, Johannes in Acie r Johannes Zegus, Georgius Bartholomei, Nicolaus Buchtus, Johannes Wrendran, Petrus Filius Qerdrudi ac Czurke scabini tunc temporis civitatis Epperies visis et perlectis de verbo ad verbum litteram Sigismundi principis nostri Sigismundi inclití ac littera dominorum de capitulo in ecclesia Agriensi ac supplicatione reverendissimi domini nostri Stephani episcopi ecclesie Agriensis litteras vestras concessimus et donavimus predicta Qeorgio super fundum et curiam in Epperies ipso Georgio et iiberis suis pendente sigillo nostro civitatis Epperies. Data in Epperies die Ramispalmarum, anno Domini MCCCLXXXXo. Stephanus nótárius huius torét". Ugyanezen hártya előlapján Zsigmond király átírja az egri káptalan 1389. március 11-én kelt oklevelét. Zsigmond király átíró oklevelének befejező része hiányzik, hanem ehelyett a hátlapon Eperjes városa a fenti záradékban az egri káptalan szóbanforgó oklevelében foglaltakat megerősíti. Hártyán, alul két rányomott pecsét helyével. Levéltári száma; 65. 108. 1391. december 4. Buda. Relatio domini Emerici iudicis curie regie. Zsigmond király István egri püspöknek meghagyja,, hogy az eperjesiektől régi szabadságaik ellenére tizedet szedni ne merjen és őket ennek meg nem fizetéséért ki ne közösítse. („Ouomodo vos de humulo ipsis populis proveniente decimas ab eisdem exigere niteremini et velletis, ymo in ipsa civitate ea occasione, quod iideín huiusmodi decimas vobis dare recusarent, interdietum a divinis ófficiis ponere fecissetis".) Papiroson, alul vörös viasz pecséttel, mely alatt: „Relatio domini Emerici iudicis curie regie" szavak olvashatók. Levéltári száma: 66. 109. 1392. április 9. Diósgyőr. Zsigmond király István egri püspökkel tudatja, hogy Eperjes városa, amint azt a város közönsége jelenti, Isten segítségével immár annyira népes, ,,ut ubi alias plebanus eiusdem civitatis duos aut tres cappellanos pro divino cultu tenuisse dinoscitur, nunc verisitniliter quatuor aut quinque posset comode sustentare"; tudakolja meg tehát, hogy vájjon ez igaz-e és ha igen kényszerítse a plébánost, hogy a káplánok számát növelje.
