Iványi Béla: Eperjes szabad királyi város levéltára. 1245-1526. (Szeged, 1931. Acta litterarum ac scientiarum Reg. Universitatis Hung. Francisco-Iosephinae. Sectio iuridico-politica. Tom. 2.)

20. 1331. május 14. Sáros. Drugeth Villermus mester szepesi és újvári ispán, az eperjesieket úgy a tűzi-, mint az épületfa és szén után fize­tendő vám alul felmenti. Hártyán, rányomott pecsétje elveszett s ugyanez XIX. századi egy­szerű másolatban. Levéltári száma: 6. Kiadták: Wagner: Diplom. Sáros. 211. lap; Kivonatosan: Fejér: Co­dex Dipl. VIII/3. kötet 562. lap. 21. 1333. január 29. Sáros. Miklós ispán, Villermus mester sárosi ispán vicebírája és a négy szolgabíró tanúsítják, hogy Synka fia Péter mester ellen Eethele fia Mártont, aki az előbbinek Szent Péter nevű bir­tokán hatalmaskodást követett el és ezért Sáros városában gyalog megvívandó párbajra lett ítélve, a kitűzött időben meg nem jelenvén, elmarasztalták. Hártyán, hátlapján a négy rányomott viasz pecsét közül kettő tö­redékes. Levéltári száma: 7. Kiadta: Wagner: Dipl. Sáros. 334. lap. 22. 1335. augusztus 13. Pont de Sorgue avignoni egyház­megye. XII. Benedek pápa kiközösítés terhe alatt megtiltja, hogy a bármi módon megölt embernek eltemetéseért az esperesek, alesperesek vagy plébánosok egy márkát követeljenek. Villermus egri prépost stb. 1359. április 14-én Visegrádon kelt átira­tában. Levéltári száma: 32. Kiadta: Wagner: Diplom. Sáros. 467. lap. 23. 1335. október 15. Visegrád. I. Károly király meghagyja a szepesi káptalannak, hogy Csuda („Chuda") fia János ellen Ithe fia Jánostól a sárosme­gyei Fenyőszád („Feneuzad") birtok határait illető esküt ve­gye ki. Átírja Pál országbíró 1335. december 21-én Visegrádon. Levéltári száma: 7/B. 24. 1335. november 23. A szepesi káptalan I. Károly király 1335. október 15-én Visegrádon kelt esküt kivevő parancsára jelenti, hogy miután Ithe fia János a sárosmegyei Fenyőszád birtok határait ille­tőleg megítélt eskü letételére nem jelent meg, azt Csuda fia

Next

/
Thumbnails
Contents