Herpay Gábor: Debrecen szab. kir. város levéltára diplomagyűjteményének regesztái. (Debrecen, 1916.)

kezett, az azonban bizonyos, hogy á jegyzőkönyvek, a XIV—XVII. századok levéltári anyagának legbecsesebb része, a jegyzők vezetése és kezelése alatt állottak, amelyekbe a felek is betekinthettek és reájuk hivatkozhattak. Hogy azonban a XVII. század folyamán már meg volt a magánlevéltár, nemcsak, hanem hogy anyagát egyéb levéltári anyagtól elkülönítve tartották, azt abból a följegyzésből tudjuk egész határozottan, mely az 1705. évről vezetett jegyzőkönyvben, a német hadak által 1705. év október hónapjában véghez vitt rablást és pusztítást örökítette meg. Minthogy ugyanis a II. Rákóczy Ferenc-féle fölkelés harctereibe (1703—1711) Debrecen is belekerült s a „német ármada" éppen a város alatt, a Tócó-lapos környékén ütött tábort, a lakosság nagyon sok kárt és sérelmet szenvtdett a portyázó katonák részéről, mikor pedig gróf Eszterházv Antal kuruc-kapitány parancsára ki kellett üríteni a várost, a német katonaság rettenetes pusztítást és rombolást vitt véghez az üresen maradt városban.

1 így p. o. egyebek között a városházánál az öregebb tanácsházban az asztalokat összetörték, róluk a zöld posztót letépték, a képeket szétverték stb. A konzervatoriumbeli (levéltári helyiség) skatulyákat széjjelhasogatták, „az összekötözött csomóbeli leveleket, eleitől fogva való portiozások, adózások lajstromait, számadók könyveit szélivel szórták; a protocollumokat táblájukból kiszaggatták; egynehányból csak a fehér tiszta papirost metélték ki; egynehány teljességgel elveszett, melyeknek lajstroma ide alább inseraltatik. Az belső rejteket is feltörték ; ajtajának zárját ugyan meghagyták, de az ütközője elveszett; a benne levő két öreg fekete ládát, melyben csak régi írások, levelek, minuták voltak, felvágták, a pádimentumot felszaggatták" stb.

2 1 Szűcs J.: Debrecen város története, III. k. 707—718. 1. 2 Jegyzőkönyv 1705. évről 991—912. 1.