Czinár Mór: Index alphabeticus codicis diplomatici Hungariae per Georgium Fejér editi – Fejér György magyarországi okmánytárának betűrendű tárgymutatója. (Pest, 1866.)

kezdve, minden méltóságokon s tisztségeken átmenvén, végre a Kereskedés s Ipar fejezte volna be a munkát. Első tekintetre úgy látszott, hogy e valóban magát ajánló mód a sivár munkálkodást gyönyörűségessé fogja tenni; s voltak is, kik egyedül ettől Ígértek legnagyobb hasznot magoknak s a többi tudósoknak. De figyelmesebben megfontolva, vájjon valóban nyújt-e annyi hasznot, kényelmes lesz-e az azt használni akaróknak, a keresgélők kiváncsi szemeinek gyors kielégítése által időnyerést igére, — midőn mind ezeknek ellenkezőjével ijesztett, minden tetszetős volta mellett elmellőztük. Méltán is. Mert világos, hogy családok, magánszemélyek, úgyszintén városok, faluk, birtokok, földek, szőlők, hegyek, erdők, folyók, tavak sat., végre magyar szók tárgymutatóját, melyek együtt véve a munka legnagyobb részét fogták elfoglalni, s valóban el is foglalják, ezeknek, mondom, tárgymutatóját, hogy a régi földleírásra hasznát lehessen venni, másként nem lehet készítni mint betűrendben ; még akkor is, ha az előbb említett módot fogadva el, mindenik annak a vármegyének rovatába lenne téve, a melyikhöz tartozik; mi által a munka minden haszon nélkül meg lenne kettőzve, az új tárgymutatót pedig kétszerte nagyobb terjedelművé kellene tenni, csekély, hogy ne mondjam, semmi haszonnal. Annálfogva a betűrendi sorozatot, mint a keresőknek legalkalmasbat, fogadtuk el az egész Tárgymutató készítésében ; mi a munka folytában mindinkább ajánlkozott. Mind a mellett, nehogy e rendszer versenytársát, melyet maga Fejér a Codexe több köteteiben elszórt Tárgymutatóiban követett, föl sem venni látszassunk : azok mindegyikének helyét munkánk 209-dik lapján kijelöljük; itt már mindent, kit a dolog érdekel, intvén, hogy azokat a Tárgymutatókat óvatosan, s csak azután használja, ha azokkal az irományokkal, melyeknek helyét a Codexben mutatják, egybe vetette. A mi e Tárgymutatóra fordított munkánk tárgyát illeti : fő tárgyai annak : 1-ször : Családok tulajdon nevei, leginkább nemeseké, ritkán nem-nemeseké; és magánszemélyekéi, a magyar szók hajdankori hangzása ismeretének tekintetéből. 2-szor : Városok, faluk, földek, s egyéb saját névvel bíró dolgok tulajdon nevei, hozzátévén mindenikhöz ha mi említésre méltó történt körülöttök a Codex szerint, vagy a honnan fekvésöket meg lehet ismerni. 3-szor : Köznevek, mint: kereskedés, törvényszékek, közlekedés, királyok kedvezései sat, melyek hazánk azon korbeli állapotának fölvilágosítására többé-kevésbbé alkalmasok. 4 szer: Azon korbeli magyar szók. Végre, mivel meg kell vallani, hogy Fejérnek közszemélyekről szóló bő Indexei nem mindenütt könnyen használhatók : a jelen Tárgymutató mindkét karbeli közszemélyeket is Actáikkal együtt röviden elé fogja adni, s kikutatni, hol van rólok valami említés téve.