Gregorich Mária: A bori és borfői Bory család és levéltára : Családtörténeti és levéltári tanulmány. (Szeged, 1935. Kolozsvári-Szegedi Értekezések a Magyar Művelődéstörténelem Köréből. 27.)

A régi jobbágyság ekkor két csoportra oszlott: az egyik része a kiválasztottakból, páncélos nemes jobbágy- vagy prediális nemessé lett, a többi úrbéres, conditionarius, akik az urasági föld használatáért fizetnek. Régi jobbágynevüket azonban kérésükre megtarthatták. Erre az összes szolgaosztályok úrbéri egyességre léptek földesuraikkal és fölvették a jobbágynevet. A conditionariusok az így kialakult úrbéres jobbágysággal olvadtak össze. Az átalakulás hosszú évtizedeken át folyt s velük voltak még Zsigmond alatt is conditionarius szolgák. Sőt 1498-ban ilyenek a kunok és jászok „servilis conditionis homines". 1 A úrbéres jobbágy tartozása egyesíti a szabad telepes földbérét, az udvarnok termésrészét, egy évi egy hónapos udvari szolgálatát a földesúri falu ünnepi és szállás ajándékával.

2 Később, amikor a szabadok és szabadosok keveredése, házasodása, valamint az 50 évi (1272—1322) országos zűrzavar miatt megkülönböztetésük lehetetlenné vált, I. Károly és Nagy Lajos királyok mindenkit szabaddá tettek. Nagy Lajos 1351-ben az úrbéri terheket a kilenced által tette egyenlővé, nehogy a szabadok könnyen elhagyják a többet követelő uraságot. Eszerint minden tíz kepéből vagy cseber mustból egyet a püspöki egyház dézsmaszedőjének kell adni s egyet a földesúr tisztje köteles elvinni. Ez a földesúri dézsma törvénye tette egyenlővé az úrbéri teher arányszámát, hogy a szabad költözködés az egyenlőség miatt tömegessé ne váljék.

3 A fentiek alapján meg tudjuk állapítani, hogy Borfői Jánosfia János és Lőrinc fiai 1358 előtt helyhez kötött hadifogoly eredetű, szabados állapotú, úrbéres jobbágyok, akik részben szerzett birtokon, részben Hont kir. várföldjén élnek. Nagy Lajos az 1358 dec. 11.-én kelt privilegiális oklevélben felmenti őket a kilenced fizetése alól, azonkívül a szerzett és bérelt földet nekik és utódaiknak adományozza és az ország igazi nemesi és nemes királyi serviensei közé emeli őket. IV. Béla ifjabb királyságának kora teremtette meg a szabad serviensséget, István ifjabb király pedig a nemes serviensséget. 1267-ben megkapták „mindazon nemesek, kiket királyi serviensnek 1 Erdélyi: A magyar lovagkor. 56. 1. 2 Erdélyi: Praktikus magyar történelem. 44. 1. 3 Erdélyi: Igaz történetet tanítsunk. 53. 1.