Gregorich Mária: A bori és borfői Bory család és levéltára : Családtörténeti és levéltári tanulmány. (Szeged, 1935. Kolozsvári-Szegedi Értekezések a Magyar Művelődéstörténelem Köréből. 27.)

Ugyancsak a XIX. század elején Hont vármegye táblabírája Bory János László, aki báró Vécsey Franciskát bírta nőül. 1 Házasságukból származott Pál (f 1884 dec.), aki 1836—39-ben nógrádmegyei főszolgabíró. 1847-ben az utolsó rendi országgyűlésre Hont vármegye a konzervatív párti Patzolay János mellett Bory Pált választotta követül. Csak rövid ideig volt Pozsonyban, mert 1848 elején helyébe már Kalocsa Antal került s Pál 1850-ben a Bach korszakban Hont vármegye, majd 1851—53-ban Nógrád vármegye cs. kir. főnöki tisztjét viselte. Bory János Lászlónak az említett Pál nevü fián (neje Osztroluczky Lujza) és Emilia leányán, Schwartz cs. kapitány nején kívül még két fia volt: György (1820—1871 febr. 11.), kinek felesége br. Vécsey Paulina; gyermekeik: Kálmán, Iván, Paulina és Klementina, férjezett Szerelem Alfrédné. A két férfi nőtlen maradt, Kálmán min. tanácsos volt s 1907 júniusában húnyt el a hevesmegyei Szóláth községben. Iván mint 91 éves aggastyán a gömörmegyei Feleden 1933-ban halt meg. Bory János harmadik fia: Károly (f 1877 jan.), kinek felesége dömötöri Németh Amália (1820—1895 szept. 12.), egyetlen fiuk Bory Béla, a levéltár gondos őre, aki 1841 febr. 27.-én Ipolykesziben (Nógrád vármegye) született s Szabolcs vármegyébe származott el, ahol Bánházán volt földbirtoka. Bory Béla Szabolcs vármegye politikai életében tevékeny és élénk részt vett, mint a függetlenségi párt elnöke. Arról a közbecsülésről, melyet élvezett, tanúskodik a halálakor írt újságcikk, amely a következőképen méltatja: „Bory Béla példányképe volt egy, a szó legjobb értelmében vett úri ember és magyar nemes típusának. Alakja és külső megjelenése szinte árasztotta magából az igazi előkelőség minden nemesebb vonását, anélkül, hogy gőg, elfogultság zavarta volna meg lelkének teljes nyugalmát és harmóniáját. Lényének előkelősége s szellemi tulajdonságai már ifjúságától fogva vezető helyre állították s a mult évtizedekben a szabolcsvármegyei közélet el sem volt képzelhető aző jellegzetes alakja, komoly szava és közhasznú közreműködése nélkül. Rendíthetetlen híve és lelkes vezére volt a megye függetlenségi pártjának s a politikai küzdelembe sohasem vitt bele mást, i Egy másik Bory János özvegye 1826-ban Tereskén birtokos. Nógrád vármegye monographiája. 127. 1.