Gregorich Mária: A bori és borfői Bory család és levéltára : Családtörténeti és levéltári tanulmány. (Szeged, 1935. Kolozsvári-Szegedi Értekezések a Magyar Művelődéstörténelem Köréből. 27.)

Még melegebbek a korábban rossz hazafinak tartott férfiúhoz kevéssel a szentgotthárdi csata előtt, júl. 12.-én írt sorai: „Vagyon-e módja Kgdnek, az mint tudom, vagyon is, Istenre, hazája, nemzete megmaradása szeretetire és jó magyarságára adjurálom Kgdet ne nézzük veszedelmünket összekulcsolt kézzel." 1 Ügyeskedés volt-e ez vagy őszinte véleményváltozás, nehéz eldönteni. A szentgotthárdi csata előestéjén a könnyesszemű magyarok szívesen keresték egymás kezét s Vitnyédy a nagy napok izgalmában Bory Mihályt is hajlandó volt jó magyarnak tartani. Bory ellen szólhat talán a kamarai levéltárból származó Wesselényi iratok egyike-másika is. Amit azonban nyomtatásból ismerünk, nem vádirat az egykori korponai főkapitány ellen. Széchy Mária második vallomásában azt mondja ugyan: „Hogy szegény uram halálától folyvást a felül megírt dolgokban valamiben részes voltam és valamit cselekedtem, azt mind Bory Mihály és nagy Ferenc uram javallatából cselekedtem, valamit valahová írtam, ő Kmek íratták velem. Készen hozták a leveleket előmbe, úgy kellett subscribálnom." „Ez csak részben igaz" fűzi hozzá Acsády — „Nagyhoz intézett levelei 1667/8-ból azt mutatják, hogy ekkor még nem vált tehetetlen eszközzé s hogy csak 1669-től kezdve közeledik az igazsághoz önvédelme." 2 Ha Acsády megállapítása igaz, akkor Széchy Mária vádja Bory Mihályra vonatkozólag nem volt helytálló, mert ez 1668 nov.-ben már meghalt. 1 Magy. Tört. Tár XVI. 224. 1. 2 Acsády: Széchy Mária 245. 1.2. j.