Gregorich Mária: A bori és borfői Bory család és levéltára : Családtörténeti és levéltári tanulmány. (Szeged, 1935. Kolozsvári-Szegedi Értekezések a Magyar Művelődéstörténelem Köréből. 27.)

történhetett. A kihívásnak ez a módja különösen a jobbnevü, előkelőbb és kiválóbb vitézek között járta. 1 A szokásos kérelem után Pálffy Miklós, a dunáninnení főkapitány meg is engedte a bajvívást azzal a föltétellel, hogy a palánki aga száznál több vitézzel ne szálljon ki a bakabányai mezőre. Sibrik Gáspár bakabányai kapitány 1590 máj. 12.-re tűzte ki a kopjatörést. A bajvívás napján Bory Mihály rögtön felismerte Ibrahim alatt hirhedt csataménjét, mely urával együtt harcolt, rúgott és harapott, ha az ellenség lovához érhetett Órákig tartó szóváltás támadt emiatt s a palánki török csapat dolgavégezetlen indult volna hazafelé. Azonban a bajvívásra kíváncsiságból kiszállott érsekújvári huszárok rárontottak a törökökre s a javát lekaszabolták.

2 Egy év alig mult el, amikor a bakabányaiak mégis csak szerencsével elfogták Ibrahim agát s 300 tallérért átengedték Pálffy Miklósnak. Az 1594. esztendő Bory Mihály életében az érdemszerzés éve. Január 24. jelenti Nagy Ferenc Pálffy Miklósnak, hogy Bory Mihályt Drégelybe várja. 3 Február 7.-én maga Bory jelenti Pálffynak, hogy aznap megvívtak a nógrádi bég csapatával s a törökből nyolcat levágtak, többet megsebesítettek, tízet pedig foglyul ejtettek. 4 Pálffy Miklós, a jeles magyar főkapitány „kardja alatt" indult Bory Mihály 1594-ben Nógrád megvívására is. A főkapitány mellett Thurzó György a lovasság vezére. Sokáig nem időztek azonban a vár alatt, mert a kemény ágyúzástól megrendült török várőrség mihamar megadásra gondolt. A szpahik parancsnoka a várfalról Pogrányi Benedek, meg Bory Mihály nevét kiáltotta, hogy alkudozni mehessen ki. Az alku vége az lett, hogy Nógrád vára március 10.-én visszakerült a magyar király birtokába. 5 Bory a várőrség élén maradt s május 12.-én Nógrádról küldi helyzetjelentését 1 Takáts Sándor: A török-magyar bajviadalok. 34. 1. 2 Matunák: Drégely és Palánk katonai szerepe a török alatt 1552— 1593. Korpona, 1901., 52—53, 58. 1. a bajvívás napját — helyesen — 1590 máj. 12.-re teszi. Egy évvel korábbról keltezi Istvánfi—Vitkovich: Magyarország története. Debrecen, 1868. II. 653. 654. 1. 3 Jedlicska : Adatok 494. 1. 4 Jedlicska i. m. 498.1. 5 Istvánfi: i. m. II. k. 696—697. 1. Thurzó György 12.-én megírja feleségének, hogy a török csütörtökön, tehát 10.-én hitre megadta magát. (Thurzó György levelei. I. 61. 1.)