Gregorich Mária: A bori és borfői Bory család és levéltára : Családtörténeti és levéltári tanulmány. (Szeged, 1935. Kolozsvári-Szegedi Értekezések a Magyar Művelődéstörténelem Köréből. 27.)

Lőrinc fiaival. Valószínű, hogy az 1291-ben Mátyásfia Jákó kezéből Miklósfia Lőrinchez jutott bori részbirtokról van szó, amelyet Bory Pethő meg akart magának szerezni. Amint azonban a későbbi oklevelekből a Lőrincfiakat megismerjük, azok is épp oly keményen küzdenek vagyonuk gyarapításáért, mint Bory Pethő. így történhetett azután, hogy a két erőszakos fél inkább közelharcra vitte a dolgot, semhogy lemondott volna a kétséges birtokról. Most Bory Pethő volt az erőszakosabb, aki fékevesztett indulatában Tegzes Istvánt agyonverte. Az az adat, hogy környezetéből holtan maradt Bede Péter nevű jobbágya, feltételezi, hogy többedmagával, jól felszerelten indulta küzdelem színhelyére. Azonban mindhiába, mert nemcsak Mátyás földjéről kellett lemondania, hanem fizetnieis kellett. Stoissának két fia: Sós Péter és Helmes Miklós közül az utóbbi ismételten megfordult Hidvégen, ahol a középkorban Hont vármegye a sedes iudiciariát, a megyeszéket szokta tartani. 1329 okt. 18. megjelenik a Pécz-nembeli Aladárfia Orros Miklós ispán és a négy szolgabíró előtt s kérdőre vonja Bory Gödefia Pethőt, hogy mennyiért is vette zálogba Péter fivérétől a Szántó felé eső egy ekeföld, mintegy 150 holdnyi birtokrészt? Pethő válasza az volt, hogy a konvent által — valószínűen az ipolysági hiteles helyről van szó — kiállított záloglevél tanúsága szerint Péterrel együtt Miklós is részt vett a zálogbabocsátásban. Miklós azzal érvelt, hogy az első záloglevél kiállításakor nem volt jelen, de birtokában van egy második, ugyanaznap kibocsátott okirat, amelynek bemutatására kéthetes haladékot kért és kapott. A három márkányi zálogösszeg visszafizetése terhes volt, s — úgy látszik — Bory Miklós olcsóbban szerette volna visszakapni a zálogföldet. (IV. oki.) A két fivér csak nem nyugodhatott a kölcsönadó Pethővel szemben. Elragadta őket a hév, s nagyon kellemetlen dolgokat mondogattak atyjafiukról, aki persze nem tűrt mindent szónélkül, — bár okulva a múlton — ezúttal fegyelmezettebb volt. Egy év múlva ugyanis István ipolysági prépost és monostora elé állítanak be Bory Gödefia Pethő, a sértett panaszos s a gyalázkodó Stoissafiak: Helmes Miklós meg Sós Péter. A pörös atyafiak — valószínűen megelőző, de számunkra elveszett bírói ítélet alapján — alávetik magukat hat választott bíró ítéletének s ha nem teszik, újabb bírói eljárás nélkül is 10 márkát tartoznak fizetni.