Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

logiai viszonyai, mind régi szervezésénél fogva sajátságos ér­dekkel bír. Első tekintetben a köröskörül szürke trachittal bekerített vagy 1800 öl bosszú és több mint hatszáz öl széles zöldkő-trachit kőzetében nem számos, de hatalmas vastagságú telérek találtatnak, melyek közül különösen az egyik 30—90 láb vastag főtelér egész hosszában járja át a kőzetet, s három főszakadékra és sok mellékérre oszlik. E telér töltelékében aranytartalmu kénegek, némi termésarany, és finoman behin­tett ezüstérczek fordulnak elő. Az arany azonkívül helvenkint néhány ölnyire még a mellékkőzetben is be van hintve. — A vá­ros szervezését illetőleg megjegyzendő, hogy a körmöczi kirá­lyi vár egy különös »Comitatus Camerae«-nek volt főhelye, hol a királyi kamarai gróf székelt, s hogy a város eredetére nézve több, az ottani vár körül fekvő bányatelep egygyé ala­kulása által keletkezvén 1), később is sokáig községi szervezésé­ben ez eredetének megfelelő több sajátsággal bírt. II. E vidéken tehát figyelmünket mindenekelőtt a kamarai grófság vonja magára, mely a »lucrum Camerae«-nek nevezett királyi jövedelmek kezelése végett fennállt. A kör­möczi kamarához tartozott vármegyéket Róbert Károly király­nak 1342-ki, a magyar törvénytárban is található okmánya 1. §-a foglalja magában. A kamarai grófnak hivatala szorosan véve magasabb értelemben fináncz-hivatal volt; azonban a dolog természetében feküdt, hogy tiszti köréhez a bányászat is tartozott. S ez oknál fogva Kricsko Pál »A körmöczi régi kamara és grófjai« czimü értekezésének, mely a m. t. Akadé­mia 1879. november 10-ki osztályülésében felolvastatott, a magyarországi bányászat történetének szempontjából is nagy­jelentőséget tulajdonítunk. III. Körmöczbánya először 1295. mint »villa Kerem­nice« említtetik fel. 2) Hogy az ottani bányászat mily gazdag rito 600 florenos auri liic coram nobis solvere et deponere habuissent stb. (Az eredeti után). *) Egy régi monda szerint Saskő várának urai a körmöczi be­gyekben vadászva, a »Yolbenne« nevű erdőben elejtett fogoly gyomrában arany szemerkét találtak, mely körülmény állítólag okot szolgáltatott arra, hogy a mai Körmöcznek helyén a fő-bánj^atelep keletkezett. 2) Demeter zólyomi főispán 1 295-ki okmányában. Fejér Cod. Dipl. Hung. VI. köt. 1. r. 346. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents