Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

sin vasat penig kilencz pinzen, minden tiz valónak egyiket tartozzanak nékünk adni. Dátum in Curia nostra Tornensi 16. Mártii anno 1637. Keglevicli Miklós s k. Kátliay Ferencz s. k. Hintorch Mátyás. Ambrus Márton. (Torna megye közönségének 1732. átiratából.) b) Mi Torna várának örökös földes urai, adgyuk emlékezetül mindeneknek az kiknek illik az mi levelünknek rendiben, bogy in anno 1040. die 8. Decembris szabad királyi Lőcse városának egyik lakosa Elia

s Foyt az minemű hámort határunkon épített, és praedecessorink birodalmában vascsináló hutát avagy hámort, úgy mint két hutát avagy hámort engedtünk volt nekie, azon okok alatt nekie építeni való hatalom, mely F.lias Foyt azon hámort hutával együtt Szepes vármegyében Stócz nevű bányavárosban Jakab Tamás nevű handelnak örök áron eladván, mindazóltais annak szokott arendáját esztendőről esztendőre minékünk megadta ; úgy mint tiz mása vasat, pénzünkre penig egy mása vasért egy ezüst tallér, egy sin vasat kilencz pénzért. Ezen felül megírt Jakab Tamás ujabban megtalálván bennünket, kénszerített arra, hogy mind magának és fianak Gasparnak ujabb levelet adnánk. Megtekintvén azért méltó kívánságát, hogy annyival inkább eő is építhesse s hasznát vehesse azon hámornak, engedtük meg neki ilyen conditióval: hogy annuatim mi nekünk Tornai földes uraknak tartozzék tiz masa 10 vasakat adni, az melynek ött másája tiz rud vass legyen, az ött másája penig jó sin vass ; szükségünkre penigli várnak épületére és egyeb szükségünkre tartozzét masáját egy talléron adni, sin vasat pedig kilencz pénzen. Ezeken kívül ha az mi birodalmunkban s határunkban valami titkos köveket az egy vas kövön és rézérczen kivűl találnának, akar mi nével nevezendőjek lennenek azok, semmiképen ezt tőlüuk, sem maradékinktúl vagy successorinktúl el ne titkolhassák, hitek és hámorok vagy liutájok vesztessége alatt megjelenteni tartozzanak. Az hámoroknak épületire az mi annuentiánkbúl az mi kerőlőink mutathassanak elégséges fát, mint penig szén égetésre, mak termő fákon kivűl. Az melynek nagyobb bizonságára adgyuk ezen kezünk Írásával megerősített pecsétes levelünket. Dátum in Torna die 14. Április anno 1666. <• (Borsod megye közönségének 1701. december 16. kelt átiratából.) 5. A vörösvágási opálbányászatnak XY. századi emléke. Wladislaus stb. fidelibus nostris Conuentui Ecclesie de Jazow salutem et gráciám. Dicitur nobis in persona fidelis nostri Egregij Anthonij Ketczer filij quondam Frank, filij olim Sandrini de Lypoth, quomodo ipse de et super illis pecunijs, pro quibus videlicet nobilis Demetrius similiter Ketczer filius quondam Ladizlai filij prefati olim Sandrini, fratribus videlicet indiuísis eiusdem exponentis in juribus eorum possessiona-