Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

rendezve. Ebben királyi privilégiumok és rendeletek kezdettől fogva fő fontossággal birtak. Azonban kétséget nem szenvedvén, hogy hazai bányászatunk felvirágzását a királyok privilégiumain kivűl leginkább a bányásznép szorgalmának köszöné ; ennek következtében több vidéken egyes bányatelepek bányaközségekké, sőt időfolytán bányavárosokká alakultak, melyek már az árpádi királyoktól bizonyos privilégiumokban és kedvezményekben részesíttettek, és mint ilyenek lettek bányászatunk történetében különösen nevezetesek. S ehhez járult még, hogy — mint fennebb kifejtettem —• királyaink abányajogositványt egyes hatalmasabb földbirtokosokra is átruházták. III. Ehhez képest nálunk a bányamívelésnek, már az árpádi királyok korában hármas módja volt: 1) Bányatelepek formájában, melyeket közvetlenül a király, vagy illetőleg későbbi időben a bányajogosítvány nyal felruházott földesúr mivel tetett emberei által. — 2) Bányavárosok formájában, a hol a bányák rendezése és mívelése e városok szabadalmazott községeire, azon elvek szerint volt bizva, melyeket privilégiumaik foglaltak magokban. — 3) Bizonyos bányászati jogosítványok alapján, melyekkel a királyok egyes földbirtokosokat, különös engedélyezések formájában felruháztak. 11. §. 1) Bányatelepek és azoknak bányászata. I. A dolog természetében fekszik, hogy eredetileg a bányák mívelése mindenütt bányatelepek formájában kezdődött, melyekhez mindazok tartoztak, kik a telepitvényen a bányamívelés alkalmával vagy közvetlenül (mint hevérek, kohászok stb.) vagy közvetve (a bányászatot és a bányászokat külső munka által segítve és támogatva, p. o. mint németül u. n. »Berg\verks-verwandten,« azaz favágók, szénégetők, fuvarosok, mesteremberek, kereskedők stb.) részt vettek. A bányászat t. i. eredetileg rendszerint félreeső helyeken, hegyek közt, vagy sűrű erdőben kezdődvén, a mindennapi élet szükségletei, sőt a közös biztosság tekintetei is a részeseket arra mintegy kényszeritették, hogy az együttlét, és kölcsönös segítség és támogatás czéljából oly lakhelyekké alakuljanak, melyeket telepeknek szokás nevezni.