Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

kalmaztatása által történt. x) Ezeknek életbeléptetése azon­ban ott, hol a közviszonyok konfiguratiója a feudalismus fel­tételeinek meg nem felelt; p. o. Lengyelországban 2), sőt Csehországban is 3), mindenütt sajátságos nehézségekre talált. S igy ezen módon a bányászat Magyarországban sem volt rendezhető. II. Megjegyzendő, hogy a bányászatra azon országszer­vező intézkedések alkalmával, melyek a honfoglaláskor s an­nak folytán történtek, figyelem nem volt forditva. A puszta­szeri népgyűlés határozmányai nagyobbára a hadi és a büntető jog alapelveit állapították meg. Midőn pedig a vérszerződés 2. pontja értelmében a nemzet birtokviszonyai rendeztettek, s az egyes nemzetségek szállásaikat kinyerték, ebben a hazai bá­nyászat szintén tekinteten kivül maradt. Mert mellőzve, hogy a honfoglaló magyar nemzetségek csaknem kizárólag a síksá­gon telepedtek le, hol bányászat nincsen, s nem is lehetett soha; azon birtoklási és haszonélvezési jogosítványoknak, me­lyek a szállási jogban foglaltattak, a magyar nép akkori gaz­dasági életéhez képest csak a föld felszínén, sőt itt sem telje­sen, volt gyakorlati hatása. Ez t. i. a föld művelésén, a méne­sek, gulyák és birkanyájak tartásán, a vadászaton, és a házi ipar közönséges ágain túl alig terjedvén; mindaz, mi ezek szük­ségleteinek és kívánalmainak köréhez nem tartozott, a liatáro­Ez részletesen munkámban »Handbuch des alig. österr. Bergreclits.« Bécs, 1855. 180. sk. 11. találtatik kifejtve. Az eredmény az u. n. Jus Regale Minerale keletkezése volt, mely — főleg a német birodalomban, de ennek mintájára más nyugat-európai államokban is, — az előtt gyökerét képezte a tulaj donképi bányaintézményeknek. 2) Lengyelorságban egykor szintén nevezetes bányák voltak, név­szerint Olkuszban, Checin-ben, Ja-worno-ban, Slawkow-ban,Mied zana Go­rában, Kielce-ben stb. De a lengyel jog a bányászat önálló alakulására tért nem nyitván, az ottani bányamívelés is idő folytán hanyatlásnak indult, s végre csaknem egészen elpusztult. 3) Csehországban e nehézségek 1303. elkeseredett hábo­rúra szolgáltattak alkalmat I. Albert császár és II. Venczel cseh király közt. A csehországi bányászat későbbi felvirágzásának alapja a király és az országos rendek közti egyezkedések voltak, melyeknek legnevezetesb­jei I. Ferdinánd király 1534., s Maximilián király 1567-ki bányaszer­ződései.

Next

/
Thumbnails
Contents