Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)
csoport (vordere und liintere Zeche) rendszere szerint rendezve lett. S e folytonos kiterjesztés és czélszerű rendezés következtében a kincstári bányászat a XVII. században oly dimensiókat nyert, liogy mellette a magánbányavállalatok csak csekélyebb jelentőséggel bírtak. Mindamellett egy 1580-ki 1) és egy 1581-ki 2) bányajárások jelentései szerint, Körmöczön még igen számos bányatelep, zúzó és egyéb bányászati műhely magánosok birtokában is találtatott. S azt, hogy a XVII. században a körmöczi magánbányászat szintén jelentékeny volt, nemcsak helybeli tudósításokból, hanem oly idegen szakféríiak közleményeiből is tudjuk, kik bányászati czélból akkor az alsó-magyarországi bányavidéket beutazták. 3) b) S e 1 m e c z b á n y á n, a Mária királyné által nagyobbszerű terv szerint egygyéalakított kincstári bányabirtok, új szerzemények folytán, a még megmaradt magánbányászattal szemben, a XVI. században már túlnyomó jelentőségre emelkedett. Az oda számítandó bányák közt legnevezetesebb a Pibertárna és a közép rókalyukban (Mittleres Fuchsloch) lévő bányavállalat 4) volt, s miután a Bibertárna még a XVI. században Felső-Bibertárnává (Ober Biberstollen) alakíttatott át, s az 1608-ki udvari bizottság bányajárásáról fölterjesztett jelentésben ennek kitűnő fontossága különösen constatáltatott, 5) A kincstári bányahivatal mindamellett csak 1587. állíttatott fel, 6) s ez a Szélaknán összpontosított, és más bányatelepekkel való egyesítése által kiterjesztett Felső-Bibertárnának vezetését csak 1642. vette át. 7) ') Schmidt, Sammlung d. Berggesetze Ungarns, II. köt. 163. sk. 1. Az említett körmöczi codex szerint. 3) P. o. Brown Eduárd, A brief account of somé travels in Hungaria, Servia stb. London 1673. 93. és 103. 11. ; — Jacobi Tollii Epistolae Itinerariae (kiad. Hennin Henrik Keresztóly) Amsterdam 1700. 165. sk. 171. 11. stb. 4) P. o. 1. a Scbmidtféle bányatörvény-gyűjtem. I. köt. 412. sk. 11. 8) Az mondatik róla, bogy »ein ansehnlicli, führnámlicher Bergbau, ja biliig für eine Fürstin und Mutter aller anderen Bergwercken und Gebáuden, die sich nicht alléin in Schemnitz, sondern aucb bei denen sechs anderen Bergstátten befinden, genennt und gelialten wird.« 6) Pécli Antal fennidézett 1873-ki jelentése. <) U. o.
