Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

álló consistentiát nyerni mindazonáltal még sem képes, hanem a közhatalom segítségére és pártfogására szőrűi. 81. §. Bányaszabadság. I. A magyarországi bányászat történetének egyik legszebb vonása, hogy világos tanúságot tesz arról, miszerint hazánkban, a közhatalom, a bányászatra nézve — akár a bányaipart mint ilyet, akár a bányabirtokot és a bányaügyek kezelését veszszük — a bányaszabadság elvének kezdettől fogva mindig hódolt. Királyaink nemcsak ott, hol bányáikat saját embereik által míveltették, pártfogolták és tartották fenn ezeknek személyes szabadságát ; hanem más bányákat és bányászokat is védelmeztek szabadságukban. S igy keletkezett a hazai bányászat számára azon számos királyi privilégium, melyek közt a szabad királyi bányavárosok privilégiumai a'legnevezetesebbek. Minthogy pedig az egyes földbirtokosok is különös királyi adományozásból nyerték bányajogosítványaikat; egyszersmind azt is meg kell jegyeznünk, hogy a királyok a földesúri hatóság alatt állott bányahelységeknek bányaszabadságát is mindig biztosították. S erre nézve láttuk, liogy az esztergálni és a kalocsai érsekek, a váradi püspök, a jászói prépost, az erdély-fehérvári káptalan; s úgy szintén Brankovics György szerb despota, valamint a Hunyadi, Rozgonyi, Palóczy, Csetnekv, és kétségkívül más családok is a bányaszabadság iránt kellő elismeréssel viseltettek; hogy ellenben "akkor, midőn a Nagy Lucsei Dóczyak az alsó-magyarországi bányavidéken, a Bebekek Gömörben, a Zápolyaiak Szepességben, vagy a Drágffyak mint a Kővári vár urai, Nagy- és Felső Bánya környékén mint a bányaszabadság ellenségei léptek fel; ilynemű bánásmód törvényszerű eseménynek soha el nem ismertetett, hanem vagy a jogi rend vastag félreértéséből kiindult usurpatiónak , vagy jogsértő hatalmaskodásnak tekintetett, mely mindkettő törvényeink betűjével nemkevesbbé mint szellemével, határozott ellentétben állt, II. Nem csekély hátránynak tapasztaltatott mindamellett azon körülmény, hogy valamint a bányaiparnak szabályozása általán véve csak locális intézményekkel állott összefüggésben, úgy a bányaszabadságnak gyakorlati foganatosítása is csak az egyes bányahelységek és bányavidékek particuláris