Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)
Francziaország 1) és Oroszország 2) bányászatának története egyaránt világosan tünteti fel. 74. §. A magyarországi bányatermények a XIV. és XV. századi világkereskedelemben. I. Itteni álláspontunkhoz képest Magyarországnak a XVI. század előtti kereskedésére nézve elégségesnek látszik, ha a magyarországi pénznek jelentőségét emeljük ki, melylyel az akkori világforgalomban bírt; s ha azon hazai bányaterményeket veszszük közelebb szemügyre, melyek akkoriban a kereskedésben uevezetesebb szerepet játszottak. Mert a magyar pénz magyar aranyból és ezüstből, tehát a mi hegyeink áldásából készült; azon bányatermények pedig, melyek kereskedésünk tárgyai voltak, egyszersmind akkori bányaiparunkról is tanúskodnak. II. A jelzett korszakban szokásos magyarországi pénzről és annak veréséről itt tüzetesen szólnunk annál kevesbbé et defensionem ac salvam guardiam nostras suscepiinus speciales.« Rymer T., Foederp. conventiones stb. inter Reges Augliae et alios quosvis Imperatores, Reges stb. XI. köt. London 1710. 317. 1. ') Francziaorszagnak legrégibb bányatörvénye VI. Károly király 1413. május 30-ki ordonnance-ja, melyben többek közt a király az országában lakó és tartózkodó bányamunkásokat különös pártfogása alá veszi, azon hozzáadással, hogy sok idegen is van köztük (smesmenient que une grant partié d'iceulx sont de nacions et pays étranges.«) Arról, hogy ezen idegenek közt magyarországiak is voltak, alig lehet kétségünk, ha tekintetbe vesszük, hogy a franczia királyok országuk bányászatának rendezésében más országokat, s ezek közt névszerint Magyarországot követték mintául. Ezt XI. Lajos király, 1471. septemberi édit-jében határozottan kimondja; t, i. hogy gondoskodik Francziaország bányászatáról, »ainsy qu' on faiét en plusieurs autres royaumes et contrées de la clirestienté, comme au pays d' Allemagne, es royaumes de H o n g r i e , Bohémé, Poulogne, Angleterre et ailleurs« stb. 2) Vaziljevics III. Iván orosz (moszkaui) fejedelem 1488. Mátyás magyar királyt Kuritz Tivadar (Feodor) követe által többek közt arra kérte meg, hogy küldjön neki oly mesterembereket, kik a bányászathoz (maszterov, kotoroi rudu znaet) s az arany- és ezüstbányászathoz (zolotuju i szerebrenuju), értenek, és kik az érczeket a földtől elválasztani tudják (kotoroi bij rudu umjel i rozdjeliti sz zemlejn) ; mert országában vannak ugyan arany- és ezüst érezek, de nincsenek olyanok, kik azoknak a földből való kiválasztásához értenek (Pamjatniki diplomaticseszkchi szpomenij drevnei Roszszij vz derzsavami inosztrannijmi. I. köt. SzentPétervár, 1851. 165. 1.)
