Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

XVI. században, a csaknem mindenütt életbelépett reformok is hiven őrizték meg. így volt az hazánkban is. Egyébiránt a bányászat és az ásványvilág tanulmányozása a XVI. században vezettetett vissza tudományos elvekre; s Agricola (Bauer) György volt az első, ki a bányászatról rendszeres munkákat irt ; melynek viszonyait ama kor felfogása szerint, azon kivül az óta több más munka is kezdte felvilágositani. 3. Azon hatalmas fordulat, mely az európai emberiség szellemi életében a XV. század második fele óta beállt, a bányászatra sem maradhatott befolyás nélkül; noha ide lassabban hatott által, s a polgári háborúk, melyek a XVI. századtól kezdve Francziaországban, Angliában és Németországban, s ugy szintén hazánkban is, a belső békét zavarták, a bányászatra is sok hátrányt és kárt hoztak. A bányászat csak a XVIII. században nyert a kor haladásának megfelelő tudományos és technikai átalakulást. Ez irányban uj aerát a magyarországi bányászat történetében Mária Terézia kora nyitott meg. 2. §. Hazánk területén a bányászat leyréyibb kezdeményezései. Magyarország földjén a bányamívelés kezdetének háromféle maradványai jutottak korunkra : 1. Az ős-régi bányászkodás közvetlen maradványai; névszerint az egykori fém-mosásnak nyomai, és a régi bányamívelésnek maradványai, elhagyott gorczok stb.; milyenek hazánk valamennyi bányavidékein találtatnak. A beomlott régi bánya épitmények többnyire későbbi időből valók, s igy itt nem igen vehetők tekintetbe. Csak példaképen emlitem fel tehát az egykori bányamívelés és mellékfoglalkozásainak, valamint a régi fénimosásoknak maradványait, melyekre nálunk az egyesbányaFőmunkája »De re metallica libri XII.« először Bázelban jelent meg 1556. (későbbi kiadások 1561. 1621. 1657. stb.); a mindjárt akkor németre is fordíttatott (Bech Fülöp által Bázel 1557., Frankfurt 1580.; König Lajos által, Bázel 1621.). Azonkívül vannak számos kisebb munkái: Bermannus, sive de re metallica dialógus (Bázel 1530. — De ortu et causis subterraneorum libri V ; — De natura eorum quae effluunt ex terra libri IV ; — De natura fossilium, libri X ; — De veteribus et novis metállis, libri II. stb,