Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

mond király adományából, a bányászat egyéb ágaival együtt, a sóbányászatra vonatkozó jogosítványok is foglaltattak.

1) Azonban ezeknél sokkal fontosabb lett a máramarosi sóbányászat. Máramarosban ennek kezdetét a XIII. század első évtizede-ig lebet visszavezetni,

2) s a megnyitott sóbányáknál keletkezett telepek csakhamar szabad községekké alakultak, melyek királyainktól városi privilégiumot nyertek. Ez névszerint a máramarosi öt u. n. koronái város, t. i. ífuszt, Visk, Hosszúmező, Sziget és Tétső eredete, melyek a Huszti vár tartozékát képezték, s városi privilégiumot a szomszéd NagySzőllős

3) mintájára Róbert Károly királytól 1329. közösen nyertek.

4) Különben noha a sóbányászat nem volt ezen városok létével oly szoros összefüggésben, mint a másutt keletkezett bányavárosok (Körmöcz, Selmecz, Nagy-Bánya stb.) szervezésével az ottani bányászat; azért mégis annak jelentőségét kellőleg nem méltathatjuk, ha egyszersmind ama városok régi állását és szervezését tekintetbe nem veszsziik. III. A fenn jelzett jelenségek után Ítélve, melyek szerint magyarországi egyházak, alapításuk alkalmával, az erdélyi sóbányákból jövedelmet és birtokot nyertek,

5) rendezett sóbányászat előbb volt Erdélyben, mint Magyarországban. Az erdélyi földbirtokosok közül, kik különös királyi adományozásból sóbányászati jogosítványokat nyertek, különösen rattárába letéteménveztetett. — Y. ö. Bredetczky Samu, Sóvár (Beitráge zur Topograpliie des Königreichs Ungern, Bécs, 1803. sk. I. köt. 161. sk. 11. és II. köt, 1. sk. 11.) ; — Jankovics Miklós, Sóvári uevezetes sókútnak első feltűnése, és a magyar korona joga szerint a királyi jövedelmekhez lett kapcsolása. (Tudományos Gyűjtemény 1831. XII. köt, 64. sk. 11.) — Sóóvár, a bányászati és kohászati lapok I. köt. 2. sk. 11. >) Fejér Cod. Dipl. Hung. X. köt. 4 r. 677. 1. 2) "Wenzel Gusztáv, Kritikai fejtegetések Máramaros megye történetéhez. (Magyar Tud. Akadémia Értesítője 1857. 323. 1.)— Preisig Ede (Gescli. d. Marm. Bergb. id. h. 301. sk. 11.) erre nézve több igen érdekes adatot közöl; de következtetései elmés hypothesisnél alig egyéb. 3) István akkor ifjabb király Nagy-Szőllős számára adott privilégiumát 1. Wen7el Gusztáv, Árpádk. Új Okmányt VIII. (II. 3.) köt. 31.1. 4) Fejér Cod. Dipl. Hung. VIII. köt. 3. r. 353. 1. <9 1138. (Fejér, Cod. Dipl. Hung. II. k. 104. 1.) — 1211. (Fejér Cod. Dipl. VII. köt. 5. r. 212. 1.); — 1248. (Fejér id. m. IV. köt. 2. r. 19.1.) stb. 10*