Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

»VIII. kalendas mensis Aprilis« kiadott privilégiuma által megújította és megerősítette.

1) Az 1525-ki bányaitélet után Offenbányát mint tekintélyes erdélyi bányavárost már csak 1552.

2) és 1553.

3) találjuk felemlítve. A múlt században Offenbánya egykori bányamívelésének valóban nagyszerű maradványai egyébiránt még megvoltak; s névszerint 36 kohónak romjai, a salakok és kidolgozott érczhalmok nagy száma, s a vizzel elárasztott bányák mindenfelé látszó omladékai.

4) 63. §. 2. Toroczkó.

5) I. Toroczkó (régenten Turuczko) a mai egyesűit Thorda-Aranyos megyében, tehát már az aranyvidék területén kívül, Erdély bányatörténetében vasbányái és aranymosásai után nevezetes, s mint bányahelység még a tatárjárás előtt — mint látszik — jelentékeny volt; hitelesebb története azonban csak a XIII. század végén kezdődik, midőn III. Endre király 1291. a vasbányák mívelése végett Ausztriából, vagy talán helyesebben Styriából

6) idetelepedett bányászok és bányamunkások számára a bányahelység—mely »libera villaTuruczkó«-nak neveztetett — régibb jogait és szabadságait megújította.

7) Az e tárgyban kiadott privilégiumában a király azt mondja, hogy az ottani vasműveseket (»metallurgi et ferri fabri«

8), azok utódait, valamint az ezután oda települendőket korábban nyert, s őket jogszerűleg illető szabadalmaikban nemcsak meghagyja, hanem bővíti is; s hogy továbbra is birtokukban hagyja a sziklatequantitatem unius et dimidiae rastae undique in circuitu ad dictam aurifodinam commisisset pertinere« stb. Kurznál id. m. 336. 1. >) Fridvaldszky id. m. 58. 1. -) Bornemisza Pál veszprémi püspök és Wernher György kamarai tanácsos, I. Ferdinánd biztosainak jelentésében, Engel János Keresztély, Gescliichte des ungr. Reiclis u. s. Nebenlánder III. köt. 7. 1. s) Haller Péter erdélyi kincstárnok utasításában u. o. 61. 1. 4) Fridvalszky János id. m. 56. 1. 5) Orbán Balázs : A Székelyföld leírása. V. kötet, Pest, 1871. 199. sk. 11. 6) Ennek megfelel Toroczkó 1291-ki privilégiumában e bányatelep előbbi helyének felemlített neve »Eisenwurzel« ; mert a nagy styriai vas-érczhegy az ottani nép nyelvén maiglan »Eisemvurze«-nek neveztetik. ') Fejér, Cod. Dipl. Hung. VI. köt. 1. r. 119. 1. •) U. o.