Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

Abruthc neve alatt Máté erdélyi vajdának egy 1271-ki bizonyságlevelében említtetik, mely szerint azt előbb Gyula bán, s ez után »Zubuslaus Siculus * birta; később pedig Y. István király az erdélyi káptalannak adományozta. S nolia a karakói és igeni vendégek a káptalannak e birtoklási jogát utóbb törvénykezési úton megtámadták : azért abban Demeter királyi tárnokmesternek, mint kiküldött bírónak ítélete által mégis fentartatott. 2) A káptalannak Abrudbánya feletti jogát 1491. II. Ulászló király is helyben hagyta. 3) II. Mindamellett Abrudbánya, mint bányahelység bizonyos községi önállósággal bírt; sőt e szabadabb állásához képest Zsigmond király által külső birtokkal is lett megadományozva. 4) S így a XV. században közte s Zalathna, Offenbánya és Kőrösbánya közt solidaritási viszony keletkezett, mely időnek folytán a négy helység területén fennállott közös bányaszabadság és jog alakulásához vezetett. Ilyenre vonatkozott Albert királynak Losonczi Dezső vajdához intézett 1438-ki rendelete, hogy e bányaszabadságot érvényben tartsa. 5) Ügy látszik, hogy a káptalan e bányaszabadságot Szeredai Antal, Notitia Yeteris et Novi Capituli Ecclesiae Albensis Transilvaniae, Gyulafehérvár 1791.6.1.; Fejér Cod. Dipl. Hung. Y. küt. 1. r. 170. 1. 2) Szeredai id. m. 27. 1.; — Nemzeti Társalkodó 1830. 206. 1. ; — Fejér Cod. Dipl. Hung. VIII. köt, 2. r. 278. 1. 3) Az abrudbányaiaknak, kik »tanquam nostri proprii montanistae essetis«, a káptalan ellen panaszkodtak , a király azt hagyja meg, hogy ennek, az az »eisdem dominis omnem potestatem dominii super vos, tauquam dominis vestris naturalibus, prout antea liabuerunt, damus praesentium per vigorem.« Eder Károly kézirataiból. 4) »Sigismundus stb.[Conventui Ecclesiae de Clusmonstra s. et gr. Cum nos tum pro fidelibus serviciis fidelium nostrorum providorum virorum Judicis et Juratorum, ac universorum civium et hospitum nostrorum Montanorum nostrae Civitatis Altenburg vocatae, tum etiam pro utilitate et commodo ipsius nostrae Civitatis quasdam possessiones Cliyba el Eyszka vocatas, iuxtíi montanas eiusdem nostrae Civitatis situatas, in perpetuum duxerimus conferendas stb. (iktatási parancs.) Dátum in descens.u nostro exercituali in campo Garanmezew vocato, secus confinia partium nostrarum Transsilvanarum, feria tertia proxima post festum Visitationis Beatae Mariae Virginis, anno Domini 1427.« Frivaldszky János, Minerologia Magni Principatus Transilvaniae, Kolozsvár 1767. 47. 1. 5) »Albertus stb. Magnifico Deseo de Losoncz Partium nostrarum