Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

utóbbi közvetlenül azon jelenségeket és eredményeket vizsgálja, melyeknél fogva bányászatunk a haza társadalmi és gazdasági életében nevezetes. E szempontok egyikét sem szabad tekinteten kivül hagynunk ; de a fősúlyt mégis az utóbbiba kell fektetnünk. III. Látjuk azonkívül, liogy sajátságos czélpontjainknál fogva, itt szoros értelemben történelmi feladatunk van. A bányászati technika nem magában véve, hanem csak annyiban veendő szemügyre, a mennyiben szintén történelmi tényt képez. Történelminek pedig feladatunkat azon értelemben nevezzük mert a hazai bányászat története országunk történetének része; mely azonban más, e tárgyban nevezetesebb országok bányászatának történetével, a bányaérdekek kölcsönös solidaritásánál fogva több tekintetben függ össze. Minthogy pedig itt Magyarország bányászatának történetét egészben véve fejtegetjük, s nem az ország egyik vagy másik, avagy néhány vidék külön bányászatának történetét : álláspontunkra nézve még az jegyzendő meg, hogy ez az ország belső egységének felel meg, melynek az egyes — akár bányászati, akár nem bányászati — vidékek külön álláspontjai alá vannak rendelve. Ennek folytán a hazai bányászat érdekei is az ország, és nem egyes bányavidékek érdekeinek tekintendők; úgy, hogy azon összeköttetésnél fogva, mely az ország egyes részeinek társadalmi és gazdasági érdekei közt fennáll, oly vidékeknek (p. o. Csongrád, Békés, Bács-Bodrog stb. vármegyék) és városoknak (p. o. Szeged, Temesvár stb) lakosai, a hol bányák nincsenek, a mennyiben Magyarország lakosai, azokban szintúgy részesek, mint a bányászatilag nevezetes vármegyék (p. o. Bars, Hont, Szepes, Szathmár stb. vármegyék), vagy a tulajdonképi bányavárosok avagy bányahelységek lakosai. Ez álláspontnak fontossága főleg akkor mutatkozik, midőn a bányászat külső kérdéseiről, p. o. az erdészet, a vizi jog szabályozásánál, — vagy a bányamivelők társadalmi és jogi állásáról van szó; a melyekre nézve a bányászatnak támogatása és előmozditása a haza minden lakosát egyaránt érdekli. IV. Különben fejtegetésünknek jelentősége az által is indokoltatik, hogy hazánk bányaipara nem csak jelenleg igen fontos az ország gazdasági életében; hanem hogy a magyar-