Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

ma eső Nagy-Bánya és Felső-Bánya helyén akkor bányák még nem míveltettek ; — annyival inkább, mert Roger mestei\ ki a tatárjárás eseményeiről való elbeszélésében elég részletes tudósításokat e vidékre vonatkozólag nyújt; az itt netalán létezhetett bányamivelésről vagy bányahelységről egy árva szót sem mond. 51. §. Nagy-Báni/a. I. Nagy-B ány a (Rivulus Dominarum) első hiteles felemlitését — és pedig ez alkalommal Felső-Bányával együtt — Róbert Károly királynak egy 1329-ki okmányában találjuk, melylyel e király »Corrardus Judex Civitatum Rivuli Dominarum et de Medio Monté (Felső Bánya)«-nak egy a két város közt fekvő laktalan erdőséget azon czélból adományoz, hogy azt népesítse.*) Nagy- és Felső-Bánya tehát akkor már mint városok szerepeltek, melyek környékökkel együtt, a király kezén voltak; kinek intézkedése — mint látszik — oda czélzott, hogy az ott nyilván akkor még csak megindult bányászatot előmozdítsa. De ez intézkedésnél sokkal fontosabb volt I. Lajos királynak Nagy-Bánya számára kiadott 1347-ki privilégiuma, mely annak régibb szabadalmait megújítván, a község városi szabadságának és bányászati rendezésének tulaj donképi gyökerét foglalja magában. 2) II. Lajos király 1347. a nagybányai lakosokat »fidelium nostrorum universitas«-nak nevezi; s azt mondja, hogy »JohanAz okmány 1479. egy a város, s Drágffy Miklós és Bertalan, mint Kővár várának urai közt, Báthory István országbíró előtt az ottani erdők iránt folyt perben mutattatott fel, s az országbíró ítélete az itt szóban lévő okmány tartalmát következőleg reprodukálja : «Karoli Regis littera anno Domini 1329. IV. Kalendas Junii edita denotabat, quod Comes Corrardus Judex Civitatum Rivuli Dominarum et de Medio Monté eiusdem domini Karoli Regis accedens praesentiam, quandam magnam silvam inha.bitabilem inter dictas civitates intra metas earundem habitam sibi dari et conferri petivisset, quam quidem silvam, et excisis arboribus eius, locum ipsius, in quem sibi et suis posteris valeret populos congregare, et villáin seu plures villás ; absque tamen dampno et defectu usus dictarum Civitatum in eadem faciendi, eidem Comiti Corrardo et suis lieredibus dedisset et contulisset possidendam« (Kaprinay kéziratai közt XVI. köt. 4. B. 49. 1.) =) Fejér Cod. Dipl. Hung. IX. köt. 1. r. 49 7.