Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

amellett is bányaváros állására emelkedett, s 1417. Zsigmond királytól a Csetnekiek részére mint » oppidum »Dopsina« vásártartási j ogot nyert 47. §. 3. Sáros-, Aba-Uj-, és Zemplén-vármegyéknek bányászata. I. Sárosmegyében két család bírt bányá-jogosítványokat, t. i. a Berzeviczy és a Sóós családok. A Berzeviczy család traditióiban a bányaszkivatás kezdettől fogva előtéren áll; s Kakas mester, a családnak egyik különösen tekintélyes őse, »Judex Montanus de Smelnycbbánya« (azaz Szomolnok) volt.

2) Róbert Károly király pedig az általa alapított bányarendszer szerint 1327. Kakas János és Rikolf mestereknek bányajogosítványokat adott, 3) A Sóós család bányajogositványa I. Lajos királytól származik, ki azt 1379. János, György és László testvéreknek, cum fodinis, silvis, aquis, aliisque utilitatibus ad idem malleatorium spectantibus« újból elfoglalta. — fi. Az 1476 — 1479. Mátyás király személynöki széke előtt Chetneki János, s Bebek György és Zápoh'ai Imre közt lefolyt formaszerű per, melyben az utóbbi azzal vádoltatott, hogy Dobsinán »fodinas cupri ipsius actoris, quas circumspecti Andre Smal de Igló, et Nykel Czemerman in eadem Dobsina commorantes, ex annuentia dicti actoris colerent et laborarent, pro se occupari fecisset« stb., kik viszont azt állították, hogy az említett bányák az »Ezemberg« nevü hegyben míveltetnek, s hogy »praescriptus mons Ezemberk appellatus inter fluvios Dobsinapathaka et Gewlneczwyze vocatos eo juris ordine, quo alia bona dominorum de Pelsewcz eidem (Georgio Bebek) pertineret, et ipsum dominum Emericum Comitem concerneret« stb. (E pernek számos aktái eredetiben az országos levéltár kincstári osztályában őriztetnek; a végítéletet azonban ott nem találtam.) stb. stb. *) Bartolomaeides , Memorabilia Provinciáé Csetnek 208. sk. 11. — Mikulik József, Dobschau Y. 1. 2) A szepesi káptalannak egy 1334-ki átirata szerint. Báró Mednyánszky Alajos itt hibásan »Schemnitz bányá-«t ír. Hormayr és Mednyánszky, Tasclienbuch für die vaterlándiBche Geschíclite 1820. 136. 1.] s) Fejér Cod. Dipl. Hung. VIII. köt, 3. r. 198. 1. Ez okmány azért is nevezetes, mert először kimondja a bányarendezésnek azon alapelvét, melyet nálunk az Anjou dynastia léptetett életbe, s melyet I. Lajos király 1351-ki törvényének 13. czikke sanctionált. (Kovacsics Józs. Miklós, Notitiae praeliminares ad Syllogen Decretorum Comitialium, Pest, 1820. 281. sk. 11.