Iványi Béla: Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család történetéhez. II. 1458–1526. (Budapest, 1928.)

1520. IX. 20. kokat illetőleg szerződést köt. Ugyanis Drágfi János Parlagot a Szaniszlófiaknak engedte át, a kik viszont Szentmárton, Sárköz és Kak helységeket ruházták át a Drágfiakra. Minthogy azonban Szentmárton harmada Perényi János fiainak kezén van, a Szaniszlófiak kárpótlásul karácsonyig Parlagot a Drágfiak kezén hagyják, karácsony után pedig mindaddig, míg az említett harmadot visszaszerezhetik, Újvároson 9 jobbágytelket engednek át nekik. Dátum in opido Karol in vigilia festi beati Mathei apostoli et ewangelistae anno Domini millesimo quingentesimo vigesimo. Eredetije papiron, alul vörös viaszba nyomott pecsét némi töredékével, az Országos Levéltárban M. 0. D L. 23,444. jelzet alatt. 1521. VI. 20. CCCCXIII. 1521 június 20. Nyúlakszigete. Csulai Móré László Losonczi Zsigmondot egy skófium átadásáról nyugtatja. Nos Ladislaus More de Chwla dapiferorum regalium magister memoriae commendamus quibus expedit universis, quomodo magnificus dominus et páter noster Sigismundus de Lossoncz de rebus nostris aput

1) eundem existentibus unam zkofiam dedit et restituit nanibusque nostris propriis assignari curavit, super quo eundem praefatum magnificum dominum et patrem nostrum Sigismundum de Lossoncz quittum reddidimus pariter et expeditum, harum nostrarum vigore testimonioque literarum nostrarum, sigillo nostro munitarum ac cyrografo nostro consignatarum mediante. Dátum ex Insula Leporum, duodecimo Kalendas Julias anno verbigenae millesimo quingentesimo vigesimo 1. Ladislaus More de Chwla manu propria. Papiron, a szöveg alatt papirfelzetű, vörös viaszra nyomott gyűrűpecséttel. Gf. Erdődy-levéltár Galgóczon, lad. 96. fasc. 16. no. 10. (V.) *) így'