Iványi Béla: Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család történetéhez. II. 1458–1526. (Budapest, 1928.)

et debeant providere. Praesentes autem post earum lecturam, quas in fidem et testimonium omnium praemissorum sigillo nostro pendenti communitas, tibi concessimus semper reddi rogamus et mandamus manibus praesentantis. Dátum Budae in die resurrectionis domini, anno eiusdem millesimo quingentesimo quinto. Anna regina. Johannes Gozthon secretarius. Hártyán, piros-fehér-sárga selyemzsinóron függő sárga viaszfészekbe nyomott rongált vörös viaszpecséttel. Gr. Erdődy-levéltár Galgóczon ; lad. 28. fasc. 10. no. 8. (Lossonczy-iratok.) (V.) 1505. III. 23. CCCXXIV. 1505 április 20. (Kolozsmonostor.) A kolozsmonostori konvent előtt Losonczi Bánfi Ferencz a nála a Hidalmási Kántoroktól zálogban levő négy dobokavármegyei részjószágot a Dobokaiaknak 200 forintért zálogba adja. Nos conventus monasterii beatae Mariae virginis de Kolosmonostra memoriae commendamus, quod egregius Franciscus Banffy de Lossoncz coram nobis personaliter constitutus ministerio vivae vocis spontaneaque sua voluntate confessus est in hunc modum: Quomodo ipse pro quibusdam suis necessitatibus ipsum ad praesens summe urgentibus evitandis totales portiones possessionarias nobilium Blasii, Pauli et Martini, liliorum condam Michaelis Kanthor de Hydalmas in possessionibus Magyar Egregh, Romloth, Kekes et Nyarlo vocatis omnino in comitatu de Doboka existentibus habitas, ipsum Franciscum Banffy vigore efficacissimarum literarum impignoraticiarum superinde confectarum titulo pignoris concernentes simulcum cunctis utilitatibus et pertinentiis quibuslibet, ad easdem de iure et ab antiquo spectantibus et pertinere debentibus quovis nominis vocabulo vocitatis et appellatis, nobilibus Salatieli et Nicolao de Doboka pro ducentis florenis auri puri, ab eisdem, ut dixit, iam plene habitas et receptis, pignori duxisset obligandas, ymmo impigno26*