Varjú Elemér: Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család történetéhez. I. 1214–1457. (Budapest, 1908.)

1441. X. 17. helyet Boncidan zolgalattyayrt eoreokbe de ig, hog ha masnak el akarna adny auag zalaglany masnak el ne adhassa, hanem nekyk. Hártyán, nyílt alakban; az aljára nyomott pecsét lehullott. Erdélyi Múzeum törzslevéltára. CCCCLII. 1441 október 17. Torda. Dengelégi Pongrácz és Vízaknai Miklós erdélyi alvajdák előtt Papfalvi János Losonczi Bán fia Istvánt Szentandrás nevű birtoka elidegenítésetői tilalmazza. Nos Pangracius de Dengeleg et Nicolaus de Wyzakna vicewayuodae Transsilvani memoriae commendamus per praesentes, quod Johannes de Papfalwa personaliter nostram veniendo in praesentiam, egregium Stephanum filium quondam Bani de Losanch ab occupatione, detentione et quoquomodo sibi ipsi appropriatione et perpetuatione possessionis Zenthandras vocatae, in comitatu de Clos *) existentis, seque ipsum in perpetuum et reale dominium intromissione, usuum, fructuum et quarumlibet utilitatum eiusdem quovis quaesito colore perceptione seu percipi factione qualitercunque factis vei fiendis prohibuit contradicendo et contradixit inhibendo publice et manifeste coram nobis, harum nostrarum testimonio literarum mediante. Datis Thordae feria tertia proxima ante festum beati Lucae evangelistae anno domini millesimo quadringentesimo quadragesimo primo. Papiron, zárópecsétje letöredezett. Országos Levéltár, D. O. 27,024. szám. CCCCLIII. 1442 augusztus 20. Szentmárton. Losonczi János szabolcsi és ugocsai ispán, testvére Albert, a Várdaiakkal, valamint Csapi Ákossal egymás támogatására és védelmezésére szövetségre lépnek, kötésük megtartására magukat kéz adással kötelezvén.