Varjú Elemér: Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család történetéhez. I. 1214–1457. (Budapest, 1908.)

et quae idem possedisset, praesente Dyonisio de Ders, legitimo procuratore dictorum actorum, convocatis commetaneis et vicinis, praefatis in causam attractis non venientibus nec mittentibus, accessissent, ubi primo in dicta possessione Gradistya curiam seu sessionem eorundem nobilium ac alias sexaginta quinque sessiones jobagionales et tres desertas, aedificia habentes, item ecclesiam lapideam sine turri, ac castellum ligneum fossatis et aliis munitionibus circumdatum, necnon in aliis circumiacentibus possessionibus, videlicet Loncharoch Bwthkoch, Melka, Felseudoboka, et Alsodoboka, Philepussolch, Scyuinna

1) [Tapajloch, Versanch, Porechia, Drenoch, Wksynch, Bogdynch, Gradussolch, Symonolch, Kopronychy, Obagioch, Habinincy, Dragmeroch, Farkashaza et Kernyakoch vocatis, ducentas sessiones populosas ac viginti quatuor molendina desuper pellentia

2) et tria deserta, aedificia habentia, feneta vero trecentorum falcastrorum, praeterea tributum in dicta Gradistia

2) exigi consuetum, uti ipsi scire potuissent annuatim centum florenos novos faciens, reperissent; item terras arabiles simul cum vineis, rubetis et silvis usualibus ad quinquaginta aratra, necnon silvas dolabrosas pariter et glandinosas ad sex aratra regalis mensurae visu considerando aestimassent. Quarum seriem ad octavum diem praescripti octavi diei iuxta regni consuetudinem perdurandam vestrae magnificentiae duximus rescribendam. Dátum vigesimo sexto die aestimationis praenotatae, anno domini millesimo quadringentesimo tredecimo. Papiron, nyilt alakban, hátán a káptalan kétcsúcsú „ad causas" pecsétjének töredékeivel. Országos Levéltár, D. O. 33,868. szám. CCCLXXIII. 1414 október 26. Eger. Abádi Sebestyén fiai György és Lőrincz Nagy-Iván nevű puszta birtokukat Eszeny fia László fiainak benépesítés czéljából átadják. Nos capitulum ecclesiae Agriensis significamus quibus expedit universis tenore praesentium memoriae commendantes, *) E név olvasása nem biztos. V. ö. Csánki, Magyarország történeti földrajza, II. kötet. 426. lap. 2) így34* 1413. VIII. 8, IX. 2.