Varjú Elemér: Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család történetéhez. I. 1214–1457. (Budapest, 1908.)

meg kell különböztetnünk annak mohácsi vész előtti és utáni részét. Érdekes és becses iratokban a középkori rész is igen gazdag, ámde ezek között — ha a Lossonczy-levéltárból átvett sorozattól eltekintünk — alig van néhány eredeti, a mely közvetlenül a Bánffyakról szólna. A legtöbb középkori okirat, mint már említettük, házasság útján került oda s rokon, de más nemzetségekre vonatkozik. Erdélynek nem egy ősi családjáról igen becses adatokat találhat itt a genealogus. Talán legtöbbet a Borzásiakról; a rájuk vonatkozó mohácsi vész előtti iratok száma meghaladja a hatvanat. Sok oklevél szól a kihalt Csulai Móré és Gordovai Fánchy családokról, közöttük egyikmásik a Délvidék történetére elsőrendű fontossággal bír. Nagyobbszámú oklevél vonatkozik a Csengerbagosi Bagossyakra a Bályoky-Szénássy, Iklódi Beke, Bolyai, az ősi Gönyűi, Kémery, Szancsali Sulyok és Toldalagi családokra; egy-kettő majdnem minden nevezetesebb erdélyi családról található. Míg a régibb anyag a családot 1514-ben ért veszteségek miatt módfelett hézagos, a mohácsi vész után egyszerre rendkívüli gazdagnak bizonyul. János király, Izabella és fiuk korára az oklevelek százai állnak a családtörténet kutatójának rendelkezésére, a XVII-ik század anyaga pedig már a sokszoros ezrekbe megyen. Az anyag egészen a XVII-ik század végéig vegyesen érdekli a szétágazott család mindenik vonalát. Innen kezdve, ha számban növekedik is, családtörténeti jelentőségben kissebbedik, mert hovatovább mind kevesebb lesz az egész nemzetséget érdeklő oklevelek száma. Már a XVIII-ik század közepétől egész a legújabb korig csak elvétve találunk olyan darabra, a mely mást, mint a gubernátor! ágat érdekelne. Csak a XIX. századi családi gyűlésekről vezetett jegyzőkönyvek s néhány később a levéltárba jutott irat emlékeztet rá, hogy tulaj donképen a Bánffy család közös levéltára áll előttünk. A Kolozsvárott őrzött közös levéltáron kívül még egy kisebb, mindössze 3245 darabot tartalmazó levéltára van a Bánffy család idősebb bárói ágának, a melyet 1899-ben báró Bánffy Dezső, mint azon ág feje a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezett el. Ebben mindössze tizenkét középkori oklevél van s az iratok zömét