Varjú Elemér: Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család történetéhez. I. 1214–1457. (Budapest, 1908.)
keivel a gr. Erdődy-levéltárban Galgóczon (lad. 28. fasc. 12. no. 1. sz. alatt a Lossonczy-iratok között) található. Ennek a végső sorai (a concedendam szó után) így hangzanak : Praesentes autem privtlegio nostro promísímus confirmare, quandocunque nobis fuerínt reportatae. Dátum in Wyssegrad tertio die festi beati Thomae apostoli, anno domini M" wccc°xxx m o octavo. A letöredezett pecsét alatt a következő kanczelláriai megjegyzés olvasható: Relatio Mychaelis Pyrihtous. Ugyanott megvan ezen oklevélnek ezzel szórói-szóra megegyező, de későbbről (1339 május 6-ikán, in festő ascensionis domini) keltezett példánya, a mely hátán a királynak vörös viaszba nyomott kis titkos gyűrűpecsétjével van megerősítve. A 9 mm. átmérőjű kerek pecsét mezején nagy K betű, körülötte pedig parányi betűs körirat: ^ S • SQöRQTV(í) látható. *) E felmentvénynek 1327 május 15-ikéről keltezett legutóbbi példányát a LXI. szám alatt közöljük. xcv. 1338 június 27. Visegrád. Tamás erdélyi vajda Dénes fia Tamás mester kértére saját 1337 deczember 10-ikén kelt oklevelét, a melylyel neki Hétúri Miklós Szond mk. Marczeltelke nevű birtokát odaítélte, privilegiális alakban átírja. Thomas woyuoda Transsiluanus et comes de Zonuk universis Christi fidelibus praesentibus et futuris, praesentium notititam habituris, salutem in omnium salvatore. Ouoniam illa mortalium semper actio firmissime stabilititur, quae provida deliberatione rite perficitur et eorum, quorum interest iudicum auctoritate roboratur, iustorumque petentium affectus digne solidatur. Proinde ad universorum notitiam harum serie volumus pervenire, quod nobilis vir magister Thomas filius Dionisii ad nostram accedens praesentiam, exhibuit nobis quasdam literas nostras patentes super facto possessionis Zand, alio nomine Marchilteleke vocatae emanatas, formám nostri iudicii exprimentes, petens nos diligenti cum instantia, ut easdem, propter uberiorem rei cautelam ac conservationem sui iuris, nostri privilegii munimine dignaremur confirmare, Quarum quidem literarum tenor talis est: Nos Thomas. . . . (Következik Tamás vajda 1337 deczember 10-íkén keli itélőlevete; lásd a XCL szám alatt.) Unde nos iustis et legitimis petitionibus dicti magistri Thomae filii Dionisii acquiescentes, ex J) Lásd e pecsétről dr. Grünn Albert ismertetését, Turul, XX. évf. 60. 1.
