Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. VIII. 1261–1272. (Pest, 1870.)

итвцн изнлчллл схворн-к и лпостолласт-ки црьквы пр-кдлшж. пр-кжде ко цлрвствл его никто же ныв схтвори прлвосллвнвыи схи схкорх. С'|'д же к'к вхс-к схтворишжсА. и повел'кнл бвннж МТБ БЛЛГОЧВСТИВЛГО ЦЛр'к ЕорМЛЛ ВЛ'ЬГО X N1. ШДНКТЮН Д1. лоунв! Д|. л'Ьто слхнчнлго кржгд л'кто о. лгксецл феврвдргл дТ вх длив патом смропостнои нед'Ьлм. И с1л вхс4 довр-к оурлдивь прдвослдвныи плшв цлрв. и скончлвв схвирх и вхмиде вх црвковв м кллгодлривх вогл мтвпоусти когождо вх свод, вечнлл моу плмат: г. ТрхклА'глго Еогол\илл. и михдмлл оученнкл его. м -О-еидорл. и довр'к. и стефлил. и влсилТ'л. н петрл. м прсчАА еговв! оучемикк! и единол\лдрхникв1. иле Христово вхплхфемУс привмд'ЬнТе кв1ти ЕСАДНВШиТ'е, л не итв сватв1а и пр-кчистви влчца наша богородица плхтв приАтв, си\'в вхскхв лнллемл. Вхскмв лрх'|ер€и'л\в. и еписки>пи'мв. и свмренники'мв и инижимв. и вхсЬл\в вол-кримх клхглрскыл\х схшедипимсл сх цлрел\ Еорнлш\в нл трхрклАтлл сТ'л ересв н низложнвШ1ИМВ 'ГЛ. ПЛМАТБ В'кчнл. г. (A niOBzkaui egyetem tudományos társulata által kiadott „Vremenik" XXf- köt. 1855. Izszledoyania 7. sk 11.) (Magyar forcVtás.) Lelkemnek kivánata indított árra, hogy kiküldjem őket testvéreikkel együtt országomba szanaszét, mintegy a gyomot kévékbe gyűjteni. S rendeltem a gyűlést összejönni. Egybegyűlvén pedig minden főpap, áldozár és barát; s úgy szintén minden boér (bojár) is, és az egyéb népnek nagy sokasága; amint ezeket a czár egybegyűlve látta, azonnal fényes biborban lépett ki, egyik nagy trónjára ült, s a gyűlésen elnökölve, Ítéletet mondott az elövezettetni rendelt isten telen magve'ök felett. De nem fenyíté meg azonnal, hanem nagy ügyesen fogásos szókkal fonta be őket, mondván nekik, hogy félretéve minden félelmet, bátran adják elő istenkáromló tanukat. Ezek pedig a czár által befonva, valamint azok is, kik velők voltak, részletesen előadták egész gyalá-