Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. VIII. 1261–1272. (Pest, 1870.)

sui pro seruicijs meritorijs sibi factas, eidem auctoritate suarum litterarum in suo vigore et robore de Regia munificeneia dimitteret permanere; quod eidem graciose de Baronum suorum deliberacione duxisset admittendum. stb. Dátum Bude qua dragesimo die oetauarum festi Beati Georgij martiris anno Domini millesiino quadringentesimo vndecimo, (Eredetie börhártyán, a királynak hátúi oda nyomott pecsétje alatt, a budai kir. kamarai levéltárban.) 235. V. István király megerősiti azon nemességi privilégiumot, melyet mint ijjobb király Goszton fiai számára adott volt. 1271. Stephanus Dei gracia Hungarie, Dalmacie, Croacie, Rame, Seruie, Gallicie, Lodomerie, Cumanie, Bulgarieque Rex omnibus presentes litteras inspecturis salutem in salutis largitore. Ad uniuersorum noticiam tam presencium, quam futurorum barum serie volumus peruenire; quod Nicolaus et Mikch filii Mikov, Mattheus etPhilippus cognati eorundem, ad nostram accedentes presenciam exhibuerunt nobis priuilegium nostrum super facto translacionis ipsorum in numerum seruiencium nobilium tempore Ducatus nostri confectum, supplicantes instantissime, ut idem ratum habere et presentis nostri priuilegii dignaremur patrocinio confirmare. Cujus quidem priuilegij tenor talis est: Stephanus D. gr. junior Rex Hungarie stb. (következik István ifjabb királynak 1269-ki okmánya, mint Fejérnél Cod. Dipl. IV. köt. 3. r. 525. 1.) Nos itaque precibus predictorum iuclinati, idemque priuilegium nostrum ratum habentes, et acceptum, de verbo ad verbum presentibus duximus confirniandum. Mete autem predicte terre Kueszorv, sicut in litteris Capituli Castri Ferrei nobis innotuit, taliter distinguntur: Prima meta incipit per