Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. VI. 890–1235. (Pest, 1867.)

quidem XXXII., imperii vcro III. Acturn Ratispone, in Christi nomine feliciter amcn. (Stumpf K. Fr. Die Reichskanzler vornehmlich des X., XI. u. XII. Jahrhunderts, II. k. Innsbruck 1865. Függelék : Acta Imperii adhuc inedita, 79. 1. Jegyzet. I. Otto császár azon okmánya , melynek tartalmát IV. Henrik császár okmánya nagyrészben átírja, s mely Magyarország IX. századi határaira nézve felette fontos, sok tudományos vitatkozásnak volt tár gya. Eddig mindig azon szövegét követték , melyet Cosmas Pragensis XI. századi cseh kronista közöl (P e 1 z e 1 F. M. és Dobrowsky J. . Scriptores Rcrum Bohemicarum I. köt. Prága 1783. 168. 1. Pertz Monu menta Germaniae H is torica, Scriptores IX. köt. 91.1.) L. Dobuer G., Monumenta II i s t. B o h e m i a e III. köt. 129.1.; Boczek, Codex D i p 1. Moraviae I. köt. 172. sk.; Érben K. J., RegestaBohemiao e t Moraviae I. köt. Prága 1855. 73. I.; D u d i k B., Dos Herzogthums T r o p p a u oiiemalige Stellung zur Markgrafschaft Mahron Bécs 1857. 231. 1. stb. Fejér ezen okmány kivonatát Dobner után adta (Cod. Dipl. VII. k. 1. r. 132. 1.); annak egész szövegét pedig Menken után (Scriptores Rerum Germanicarum Lipcse 1728. I. köt. 2058. I.) ; de az 1086. évszám helyett 1 0 7 6. év alatt, és oly hibásan, hogy annak hasznát venni nem lehet. (Cod. Dipl. VII. k. 4. r. 53. 1.) Stumpf, kit mi követünk, az okmány szövegét egy XII. századi másolatból vette, mely a müncheni kir. levéltárban őriztetik. Az ezen okmányra vonatkozó tudományos vitatkozások minket csak annyiban érdekelnek, mennyiben Magyarország nyugati határairól van szó : t. i. „montes quibus nomen est Triti", „flumen cui nomen est Wag" és „silva cui nomen est More." Az előbbi kettő alatt a Tátra hegyeket és a Vág folyót szokták érteni. De a „silva Moro"-re nézve szétágaznak a nézetek ; melyeknek fejtegetése ugyan itt feladatunkhoz nem tartozik ; melyekre nézve mindazáltal talán nem érdeknélküli tudomásul vennünk", hogy néhány lengyel és cseh író az alatt erőnek erejével a Mátra hegyeket akarja érteni ; 1. Lelewel, Tygodnik Wilenski 1816. 27. sköv. sz.; továbbá jegyzetek gr. Ossolinski munkájához , V i n c o n t Kadlubek, Varsó 1822. 483. és 610. 11.; — P o 1 s k a wieków erednich Posen 1856. II. köt. 147. sk. 11.; — s földabroszai lengyel történetéhez ; — B a n d t k e Samu, Erlauterungen derUrkundeKaiserHeinrichs IV. über die Veroinigungder Bisthümer Prag und Olmötz 1086., Schlesische Provinzbl. 94. köt. 1831. 395. és 487. 11.; — P a 1 a c k y F., Gesehichte von B ö h m e n , I. köt. Prága 1836. 227. 1. stb. Boczek ezen vélemény ellenében még 1846. előttem azon nézetét mondta ki, hogy ö a Mure , Műdre vagy Muori nevü erdő alatt inkább a modori erdőt érti, s ez a most általában elfogadott nézet. Ezen kérdést legalaposabban D u d i k B é d a fejtegette , D a s Herzogthum Troppau 233. sk. 11.; ésMahrens Allgeiueine Gesehichte II. köt. Brünn 1863. 43- és 426. sk. 11.