Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. VI. 890–1235. (Pest, 1867.)

Apostolica auctoritate prohibitum, ut de castellis et terris eidem monasterio ablatis, aliis Ecclesiis vei monasteriis quippiam dari licitum esse; similiter et decimas proprii laboris omnium dominorum quoquomodo laborancium, et croacarum, bovariarum, jugerum, coloniarum, nemorum, saginatorum, sischalie, merescacie, brolii, ancingiarum, et decimum nummum pascinacii, decimamque omnium animalium; sicque sint Ecclesie Luxoviensis homines et parochiani. Et ut ex hinc omnis contradiccio sopiatur, nominatim castra et villás exprimimus: Wanbionisrivus cum omnibus appendiciis suis; Clarusmons cum appendiciis suis; Geonisvillam cum omnibus apendiciis; Jusses cum omnibus appendiciis suis; Onorisiacus cum omnibus appendiciis suis; Granicas cum suis ; Falconiacum cum suis, Wabra, Menbreiacum, Vitreium, Reife, Piseis, Bugeium, Ongeium, Visinicurtem, Progerium , Hayroscum, Officiniacam villám, Criscenciacum, Semicort, Ebruncort, Lidinevillam, Milesiacum, Arceiacum, Embiriacum, Minurs." Si quis igitur in futurum ex heredibus lianc concordie pactionem ad dalnpnum Ecclesie removere vei minuere ausus fuerit, si non congrua satisfaccione emendaverit, reum se Divino judicio de perpetrata iniquitate cognoscat, et a sacratissimo corpore et sanguine Dei et Domini nostri Jesu Christi alienus fiat, atque in extremo examine districte ulcioni subjaceat. Acta sunt hec anno ab Incarnacione Domini D. CCC. XV. Indiccione VIII., Stephano Papa Romanam Ecclesiam gubernante, Ludovico cognomento Pio Francorum Regnum strenue regente, Ansegioso viro religioso Luxoviense cenobium pro viribus reformante. (Teulet Sándor, Layettes da Trésor des Chartes. Iuventaires et documents publiés par Ordre de l'Empereur sous la direction de M. le Corote de Laborde. Tome l-e. Paris 1865. 5 sköv. 11.) Jegyzet. Ezen okmány hitelességét tüzetesen megvizsgálni a magyar történetbuvárnak nem feladata ; valamint az , sem , ha vájjon áll-e azon közönséges vélemény, hogy a lnxeuili kolostor jótevője, ki magát itt „Ego Karolus Pipini Eegis filius"-nak nevezi, Pipin aquitaniai királynak (megh. 865.) fia volt-e, vagy nem ? Mennyiben Capet Hugó mint „quidam perversus" felemlíttetik, kétséget nem szenved , hogy az okmány 986-nál régibb, mely évben Hugó Y. Lajos nyugati frank király gyámnokává lett ; mert ezen állásában neki ilyen czún nem adatott volna. Úgy látszik, hogy