Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. VI. 890–1235. (Pest, 1867.)

hof, Gravindorf, Curnuz, ibique ad Curnuz operarios servos II in raonte cum hobis illorum ligna secanda in ipso monte, sine contradictione ministrorum nostrorum, cum saginatione. Trebina, Astarvviza, Chrapucfeld, Vitrino, Friesach, Curca, Grasluppa, Lunggovvi, Sublich, Tiufinpach, Chatissa, Pelissa, Chubenza, Undrima, Linta, Lieznizka, Prucca, Muonza, Liubina. Ad Strazzinalam duo loca. Ea videlicet ratione, ut ab hodierna die et deinceps praedictae res ad praedictam casam Sancti Petri et Sancti Ruodberti, ubi etiam ipse corpore requiescit, jure perpetuo permaneant absque alicuius contradictione; nec ullus successor noster, aut Dux, vei Comes, sive Vicarius, seu quaelibet alia Vicaria Potestas de praedictis rebus, quas praenominavimus, potestatem habeat, inde quippiam abstrahere. Sed per hoc nostrae auctoritatis praeceptum

; sicut praediximus, ad praedictum locum Sancti Petri et Sancti Ruodberti, ubi etiam corpore requiescit in Salzburch ciuitate absque alicuius molestia vei inquietudine sint. Et ut haec auctoritas largitionis et contirmationis nostrae firmior habeatur, et per futura tempóra a fidelibus nostris verius credatur et diligentius obseruetur, manu propria nostra subter eam firinauimus, et annuli nostri impressione assignari iussimus. Sign um domini Arno 1 fi Serenissimi 1111 p er a t o r i s. Hebarhardus Nótárius ad vicém Grimaldi Archicapellani recognovi et subscripsi. Dátum XII. Kalen das Decembris, anno Cliristi Incarnat. (DCCCXC). Anno domini Arnolfi Serenissimi in Origentali Francia regnante. Indictione VI111. Actum Matahlioua villa Regia in Dei nomine feliciter. Ainen. (Nachrichten vom Zustande der Gegenden und Staclt Juvavia , Salzburg 1781 Okmányi függelék 115. 1. 54. sz. a.) Jegyzet. Ez azon néhány érdekes okmányoknak egyike, melyeket, a keleti frank királyok birodalmuknak azon részeire nézve kiadtak, melyek a honfoglaló magyarok által ettől elszakíttattak. Kelténél fogva Árpád fejedelem korába esik (889—907); miért is egész szövegét okmánytárunkba felvenni annál inkább indokoltnak látszott ; minthogy hazai iróink arra eddig mindig hibásan hivatkoztak. Salagius annak kivonatát első tette közzé, 675. évi indicatióval, ezen megjegyzéssel: „Circumferter exemplum diplomatis Arnulphi Regis a celeberrimo rerum Hungaricarum scriptore