Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. II. 1234–1260. (Pest, 1861.)

ELŐSZÓ. Az Arpádkori Új Okmánytár második kötetét közzé tevén, kötelességemnek tartom hálával említeni azokat, kik az első kötet megjelenése óta ezen okmánytár ügyét, részint mint levéltárok tnlajdosai azoknak kincseit előttünk megnyitván, részint mint munkatársak, előmozdították. Első tekintetben különös hálával tartozunk a a Mélt. Gróf Károlyi családnak, és Mélt. Gr. Forgách Károly úrnak. Mert ámbár a tulajdonképi Árpádkorra nézve kiadatlant az ezek kegyességéből előttünk megnyílt levéltárakban már csak keveset találtunk, menynyiben mindazáltal az archivális tanulmányok tudományos jelentősége sokkal általánosb, semmint hogy egyedül bizonyos korra szorítkoznék; mennyiben továbbá alkalmunk lön, az ezen levéltárokból már Fejér által közzé tett árpádkori okmányok eredetieit vagy kéziratait Fejér közleményeivel összehasonlítani, tudományos búvárkodásaink még is ott sok nagy becsű anyagot leltek. De a tudományos pártfogás, melyben mi részesültünk, más tekintetben annál jótékonyabban hatott ránk, mennyiben fájdalmasb érzést MONUM. HUNG. H1ST. — DIPL. 7. a