Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. I. 1001-1235. (Pest, 1860.)

mányban a legnevezetesb okmányok egyikének van elismerve, az árpádi királyok korából 250-nél több eredeti oklevél találtatik, melyek közül öt a XI., és huszonöt a XII. századból való, s a tatárjárás (1241) eló'tti időből összesen 150-nél több eredeti van még meg. Járul ehez az ú. n. vörös könyv (Liber Ruber), mely a XIII. században Íratott még össze, és az 1250. évet megelőzött időből vagy 60 fontos okmánynak gondosan készült másolatát tartalmazza. Nem kevesebb szívességet tapasztaltam a főtisztelendő veszprémi és győri káptalanok és a leleszi konvent részéről is. Az ezeknél meglévő levéltárak azonban, különösen a lelesziek, az árpádi királyok koránál későbbi időre bírnak ugyan nagy fontossággal; de az Árpádkori Új Okmánytárhoz csak kevés anyagot nyújtottak. A veszprémi káptalan levéltárából mindazáltal még is több érdekes okmányt vettem fel. Kötelességemnek tartom, az ezen helyeken is a magyar tudományosság iránt mutatott lelkes pártolásért szintén hálás köszönetemet kijelenteni. A magyar családok magánlevéltáraiban az árpádi kor érdekében tüzetes kutatásokat még nem tehettem. Egyébiránt Erdy János tisztelt tagtársam ezen irányban fáradozván, az Árpádkori Új Okmánytárhoz több nagy érdekli adalékkal járult. Különös elismeréssel kell emlitenem mélt. b. Balassa Antal urat, ki kékkői levéltárát előtte megnyitotta, melyből Erdy 35 Árpádkorszaki eredeti eklevelet irt le. Ugyan Erdy a HuntPáznántól eredett Kubinyi nemzetség levéltárából is 8; és Horváth István sajátkeziileg eredetiekből másolt okmányaiból 20 darabot közölt. A magyarországi városok közöl Sopron, Körmöczbánya, Selmeczbánya és néhány másnak levéltá-