Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. I. 1001-1235. (Pest, 1860.)

uti ad Regem, qui me perfecit in euangelio , servus vester certa mandare curabo. Quid plura? scitote sub testimonio Cbristi: ubicumque possum, fidelissimus fautor sum vestre parti. Et quamvis nesciam orare in conspectu Domini, verum non desinam latrare, ut vos benedieat salutare Dei et in omni opere comitetur vos bona gratia Petri. Vos vero quicquid in Liuticis et Pruzis eonverteudis consilium et auxilium potestis dare, ut pium Regem et spem orbis decet, nolite ces are, quia eirca horum paganorum dura corda convertendo tíante Spiritu Saneto noster labor nunc debet accingi omnisque opera et studium pugnante Petro indefesse consumi. Vale, o Rex, vive vere Deo, memor bonorum operum; morere tener virtutum et plenus dierum. Jegyzet. Ezen tudósítás eredetie, mint látszik, Casselban létezik. Jlilferding orosz író, ki azt a Ruszkaja Bcszjeda czímü, Moszkvában megjelenő folyóirat 1856 ki I. kötetében a Nauki (tudományok) osztályában különös értekezésben (Neizdannoe szvidjetelsztvo szovremennika o Vladimirje szvjatom i Boleszlavje Chrobrom; azaz : Szent Vladimírról és bátor Boleszlóról kiadatlan egykorú tanúság, u. o. 1—34. 1.) dolgozta fel és tette közzé, annak csak másolatát használta, mely a hamburgi városi könyvtárban Uffenbach Zakar Konrád kéziratai közt létezik (Varia politico-historica, quae hinc inde conlexit stb. Z. C. ab Uffenbach MDCCXVI.; Histor. 321 sz. a. 438 sk. 11.), s melyet számira Kudriavszki ottani cs. orosz ügyvivő íratott le. Hilferding után Brúnó tudósítását, Jaffé Fülöp néhány szövegjavításával Miklosich Ferencz közölte (Slavische Bibliothek, II. köt. Bécs, 1858. 307 1.), s ennek nyomán Hunfalvy Pál (Magyar Nyelvészet, III. évfolyam, Pesten 1858. 158 sk. 1.). Szent Brúnó tudósításának nagy történeti fontosságit KeletEurópára nézve Hilferding (az idézett értekezésben), Nyuga -Európa történetének szempontjából pedig legújabban Giesebrecht Vilmos (Geschichte der deut. Kaiserzeit, II. köt. Braunschweig 1858. 192—199 11.) méltányolta. Hilferding egyszersmind Magyarország történetére is vonatkozik ; s tekintetbe vévén azt, mikép Nagy Károly óta az ez által megújított nyúgatí birodalom császárai Európa kelete irányában is uralkodási, állítólag történeti hivatásukat hirdették és igyekeztek érvényesíteni, melynél fogva minden újonan megtérített népeknek fejedelmei nekik mintegy végzetszerinti csak hűbéresei (vasaili) legyenek ; s kiemelvén, hogy ezen terv kivitelében a szent igét hirdető misBionáriusok is^nevezetes segítséget nyújtottak, — az orosz tudós szent István egyházi alapítványai, országos intézetei és társadalmi reform-