Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. I. 1001-1235. (Pest, 1860.)

m nyi-féle gyűjteményből közlök, szintén nem látszik évszámának megfelelni. Végre c) sok okmány más már nyomtatott munkák után tétetett közzé, s ezekre nézve különösen szükséges, liogy az átvétel módjáról szóljak. Első helyen említem azokat, melyeket T h e i n e r Monumentáiból kölcsönöztem (más nyomtatott munkákból csak 25-töt vettem által. Mert valamint egyrészről ezen munka nagy fontosságát már fenebb kiemeltem ; úgy más részről nem szeretném még is, ha az túl becsültetnék. Sok foglaltatik abban, mi K1 i m ó György pécsi és gr. B a t h á n y i I g n á c z erdélyi püspökök és néhány más lelkes történetbúvárok gondoskodása és igyekezetei folytán Romából rég megszereztetvén, az előtt is birtokában volt már történeti irodalmunknak, s mit nagyobbrészt Hevenesi, Práy és mások kéziratai közt, ezeknek alapján pedig Fejér munkájában is feltalálhatunk. Ilyen pápai bullákat, okmányokat, stb. itt ismét közölni, nem tartottam feladatomnak. De Theiner sokat is tett közzé, mi eddig ismeretlen volt búváraink előtt; s ezt, mennyiben nagyobb érdekkel bír, a jelen gyűjteménybe átvenni kötelességemnek éreztem. így történt, hogy első kötetem Theiner után 4 7 pápai bullát tartalmaz ; 244 közöl , melyeket ő ezen időre hozott. Megjegyzem mindazonáltal , hogy Theiner közleménye a római pápák Magyarországra vonatkozó bulláit teljesen nem tartalmazza, s névszerint ugyan az 1235. előtti korra nézve is, 37 pápai bullát voltam képes hozni, melyeket Theinernél hiába keresünk. Említenem kell itt Endlicher István Berum Hungaricarum Monumenta Arpadiana czímű mun* káját is (Svajczi Szent Gál , 1894), mely, ámbár ok-