Kővárvidék, 1918 (15. évfolyam, 1-44. szám)
1918-05-12 / 19. szám
x ft KÓV_ABVl6ÍK részt a »dijkeltetés«-sei alkalmat adna száz és száz lakosnak, háztartásnak és majoros nak sth. baromfinevelésre. Tudjuk, hogy a házi keltetés bizonyos szakértelmet kiván és lassú is; de ha va 1**1 készen kapja a kis csirkét, akkor szi verebben fog a neveléshez, mert valómé lyes baromfitáplálék a ház körül mindig akad. A főváros környékén sokezer udvaros ház, nyaraló stb. van, ahol bizony tekintő lyes számú baromfit lehetne nevelni és tartani. Lesz mindjárt toll is, ha más nem. hát csirketoll, azt is lehet értékesíteni To jás is lesz: ha nem ia minden nap. Sok kicsi sokra megy, mondja a közmondás. A nők szeretettel csüggnek a kis csirkében és a szép tyúkjaikon. Mennyi konyhahul ladék vesz most kárba. A konyhahulladék gyűjtéséből milyen nagy dolgokat csináltak á németek. A baromfi tömegtenyésztésének modern eszközei a nagy mesterséges keltető gépek és az amerikai rendszerű keltető házikók. Ilyen telep berendezéséhez a fővá ros határában, néhány holdas telek és nem valami sok pénz kell. E téren jártas szak értő is lenne már, aki az amerikai, monstru- ózuson nagy baromfitenyésztőtefepeket ismeri. Jó helyűi kínálkozik a székesfőváros óbudai haltároló telepe; mert viz is kell, ha kacsát és ludat akarunk teuyószteni. A te lep kezelése, olyan kikötés mellett, hogy az ottnevelt baromfi és termelt tojás kizárólag a főváros fogyasztására kerül, legcélszerűbben az »Országos Magyar Baromfitenyésztő Egyesület«-rs lenne bízandó. Nem kétlem, hogy annak lelkes vezetői és néhány igén kiváló szakértő női és férfi tagja, készségesen vállalkoznék e telep vezetésére ;*mert az egyesületnek is érdekében áll, bőgj?'a baromfitenyésztés nemcsak szóval, hanem kézzelfogható módon is demostrálhasí« és így roegkedvel- tesse. E mellett alkajotp. nyiük arra, hogv a tömeges termelésre legalkalmasabb és jó tojö hazai baromfifajokat gyakorlati módon kiismerje és ajánlhassa. Már ez nwa is fontos közgazdasági, feladat. Meggyőződésein, hogy. az ország baromfitenyésztésének és tojástern elésének felkarolása a legközelebbi években jövedelmező vállalkozás. |é?z és e mellett sok művelője is akadna Nyugalmas foglalkozást kereső nyugvásoknak és passzioná- tus állatkedvelőknek :kellemes foglalkozást nyújtana úgy, mint a méhészet és a házi nyúl tenyésztő*. A baromfitenyésztésért lelkesedni is lehet, mert szép dolog az, hogy az ember udvarában sok szép fajbaromfit lát kapar gálni. Tojás is állandóan kell. Most az üres piacok mellett a tojás hiány is nagyobb, mint békében volt; mert akkor nem szoru tak rá annyira, mint éppen most. Rajtunk múlik, hogy minél eióbb jegyen a háznál olcsó bárom fink és jó tojásunk. Ztegler Nándor a szék est áros vásárcsarnokok ’.’7 !.igazgatója,. hogy ki nem adta a beleit s „Fouasson mondja nekem óbégatva, hála legyen a jó Istennek már inegkönnyebültem. A pap ránéz és azt mondja. „Köszönöm az ilyen tréfát. Hát erre mondják, hogy haldoklik, hisz ez öregebb lesz mint a vén tölgyfa a vémház mellett.“ Tegnap benn volt a vásáron, sokat evett és elrontotta a gyomrát. Mindent kiadott és most már kntya baja se lesz. Mindjárt gondoltam, kár volt a doktorért küldeni, s biz én azt kívántam, bárcsak ne lenne odahaza. Devisie, bár fájt a lelke a 4 pneumatikái! iparkodott nyájas arcot vágni. Nem tesz semmit, nem sajnálom, hogy háborgattak. Hát hiszen nem is arról ’van szó, hanem, hogy mibe kerül ez a látogatás. Ha már az anyjuk nem patkóit el, dobjuk ki a pénzt az1 ablakon. S még ráadásul automobilon jött. És menynyit kér ezért a hiábavaló látogatásért? 'i frankot I vágta ki hősiesen Devisie. Fosson rémületében elkezdett hadonászni. / 3 frankot I Uram, Istenem! Hiszen S frankért egy regementet meg lehet gyógyítani, meg aztán az ur sokkal fiatalabb, semhogy 3 frankot kérhetne. Az öreg doktornak is csak 2 frankot Szettünk, pedig az legalább 40 évvel idősebb volt, mint az ur. Devisie bosszankodott, de azért minden engedményre készen így szólt: Jó, nem bánom, fizessen kőt frankot, ha a hármat sokalja. De mi nőm pénzben szoktunk fizetni, kezdte újra Fouasson, hanem avval, ami van a ház'köriii, Nézze adok egy csirkét. Éppen tegnap gázolt el egyet az automobil. Nézze itt is van. Szép, kökér, urua* én becsületesen megfizetem. Én szeretek mindenkivel tisztességesen leszámolni. No, jó lesz' ugv e ? S be sem várva n választ megfogta a kezemet, « a tenyerembe cs pott. Igv ni I évvel megvolrárk. Bizony a mai vf lágban keservesen lehet két frankot összehozni, de ha már Itt van. hát vizsgálja meg ez örepeniet. No anyjuk, nyújtsd-ki a rye’vedet a doktor urnák. Mit adjunk neki ? Egy kis kamilla teát s holnnp jó les*, ha keveset eszik. Hallod, anyjuk ? legalább nem eszed tele magadat. Csupa hasznán, ha kevesebbet, eszel. Nézzen meg engem is, ha már itt van.-3 kiöltfltte óriási nyelvét. * Valahogy én sem vagyok egész jól, sokszo- nyilalást érzők az oldalamban, azután szívdobogásom is szokott lenni, • meg az étvágyam is rossz Nincs rendben az emésztése. Vegyen be 300 [ gr. ricinus-olajat Hátha vizet és sót vennék ? Az áas felesége azt mondja, hogy az hisanált neki is és pénzbe sem került ■ 4 Ha azt gondolja, hogy jól tesz, vegyen be vizet és sót, hagyta rá Devisie. Látja, most meg már én mondom meg az urnak, hogy milyen orvosságot rendeljen. No, az már szent igaz, hogy könnyen keresi meg azt a két frankot. De hát mit csinál? Már elakar menni ? Uram I Istenem 1 öt perc alatt akar végezni ? Hoho I még nem vagyunk készen. Pierre ide gyere ! nyújtsd ki a nyelvedet a doktor urnák, nézze meg, doktor ur. a kölyök panaszkodik. Azt mondja, hogy szomorú. Kérdezmájug_l2_ HÍREK Legtöbb adótfizetö virilis képviselők. Nagysomkut nagyközség legtöbb adótfizetö virilis képviselők névjegyzéke 1918. évre a következőleg állapíttatott meg: 1. Kővárvi- dőki takarékpénztár nénzintézet 7062 kor. 36 fillér. 2. *Dr Simon Miksa ügyvéd 6415 kor. 02 fül. 3. Chiorana tak. pénztár pénzintézet 5362 kor. 78 fill. 4. Szalavitz Sámuel marhakereskedó 2996 kor. 38 fill. 5.Silbermann Leopold marhakereskedő 2766 kor. 6. *Mán Leios országgyűlés! képviselő 2568 kor. 88 fill. 7. Hirsch Izidor marhakereskedő 2402 kor 1 o fill. S. Erker Béni fakereskedő 1809 kor. 17 fül. 9. Weidmann Sámuel kereskedő 1447 kor. 90 fill. 10. Lázár Lato* fakereskedő 1291 kor. 23 fül. 11. Qróf Teleki Sándor birtokos 1194 kor. 64 fii*. 12. Novj hjdor itelmérö 1015 kor. 55 iü. 13. *Dr. Olsavs7kv Ovula klr. közjegyző 933 kor. 60 fül. 14.‘Poltlnek Aurél gyógyszerész 873 kor. 10 fill. 15. Hirsch Náthán birtokos, szesznagykereskedő 836 kor. 04 fill. 16. prOszker Dezső ffrkerps- kedó 824 kor. 53 fül. 17. Smllovits Mendel fakereskedő 760 kor. 84 fül. 18. Bocsánczy Márton kereskedő 755 kor. 63 fill. 19. Kereskedelmi bank pénzintézet 746 kor. 02 fül. j t- ^r* Simon Ocrwéd 593 kor. 84 fill. Póttagok: 1. Dr. Oellért Márton ügyvéd 481 kor 42 fül. 2. *Dr. Blumenfeld Dezső Ogwéd 455 kor. 96 fill. 3. Stern Armin vendéglős 4J8kor. 97 fill. 4. Halász M. József rrplomHilaidonos 364 kor. 44 fill, b. *Or. Pap Kornél ügyvéd 355 kor. 28 fill. A al jelöltek adója kétszeresen van számítva. ' , * | - f i —OJ ----------—- ---------— me gér ez két frankot, meg többet is. Ami jár estem tóig, ni a baja, talán a kedvese hátat for. ditett neki, vagy csúnyán viseli magát, vagy mi as ördög. Azt mondja, hogy nincs kedvese. Én meg azt mondom, hogy az nem jó jel, ha ilyen fiatal legéav olyan szomorú arcot vág. Devisie unta már a dolgot, de azért csak türtőztette magát. Nó fiam, kérdi a legénytől, mi a baja, hol fáj? Itt ni, s a hasára mulatott. Devisie megtapogatta. Egy kicsit kemény, föl van pufíadva. Hát biz az oiyan, amilyen. Azt hiszi, hogy a hasamat mérték szerint csináltattam, hogy tessék az urnák? Lusták a belei, iassan emésztenek. Lustának elég lusta ő kelme, az már igaz! Egy kicsit purpálás neki sem fog ártani. De mi>st már készen vagyunk mi? Hátha már itt van vizsgálja meg a többi gyerekeket is. Hé, Jean, Zoé, Lodie, Charlotte kis kócos, gyertek ide, nyújtsátok ki a nyelveteket a doktor urnak No idevele gyorsan. A nyelvük szép, csuda szép. Nézze, megnézem valamennyit. Meg van elégedve ? No. ami azt illeti, dörm^gte Fouasson— azt éppea nem mondhatom, azt hiszi, a csirkét ingyen neveljük fel? Tudja-e, hogy a tartás rengeteg pénzbe kerül. A legszebb csirkémet kdöm az úrnők. Csak tartsa meg, eieugedem magának ! mondta. Devisie ingerülten, ki.eíó indulva a szobából. Igazan jó szive van a doktor urnák, az Isten fizesse meg a jóságát. De ha már itt vau, bizony egy fáradtsággal megnézhetné a tehenünket is- Ab már kicsi dolog. Ugy-e, megteszi már azt a csepp szívességet? Nem tudom, mi b>ja lehet, de «tat tartom, valami baja lehet unnak is . . ,
