Kővárvidék, 1918 (15. évfolyam, 1-44. szám)

1918-04-14 / 15. szám

♦prills u KÓVARYIDÉK 2 részesítené a jegyzőt, mint volt járásom egvík ■agykflzségében meg is tör’ént, pótlék Címén. A községi jegyző megfelelő képesítés tel magasabb tisztviselői állásokra termé­szetszerűleg előléphet. A községi bi’ ói állás eltörendő ős a községi biró helyére a község képviselő­testülete által pl. őt évre kijelölt, » főszol gabiró és a jegyző által ajánlott, a község nyelvén kivül magyarul is irni-olvasni tudó, SO évet betöltött egyének közül a fői-pan nevezné ki az úgynevezett községi elöljá­rót. A községi elöljáró, a köz égi hivatal nak rendes tagja volna, a községi jegyző rendelkezése, vezetése és elenőrzése alatt rendes fizetés mellett. Teendője volna az összes községi külső teendők elintézése, az adó és közrendészeti, illetve at u'óboi- val kapcsolatos közegészségügyi teendők kivételével. Helyet és szavazatot nyerne a képviselőtestületben. Pontosabb törvény es renddetek végrehajtását elintézései es el­lenőrzését a nagyobbakat es fontosabbakat a községi jegyzővel, a kisebbeket annak Útmutatása szerint elintézné. A községi hivatalnak tagját képezne végűi a fentebb említett községi adókezelő és a községi rendórparancsnok. Ez utóbbi szervnek különleges beállítását tartanám a leghelyesebbnek az alábbi okokból. Jelen­leg a községben a helyi közrend és köz­biztonsági viszonyok nagyon gyenge iáuon állanak, a mégis jónak látszó közbiztonsági viszonyok a kitünően bevált csendőrség ek köszönhetők. De ennek a szervezetnek igen nagy lefogialtsága és rendszerint nagy őrs- körzete, végül a legénység sokszori htanya miatt nem képesíti öt mind n egyes, imán csekélynek látszó, de kihatásaiban to tus mulasztás elkövetését vagy rendu*ezés betartását elenörizni és orvoslás vegeit bejelenteni. Sokszor a községi íiivaminak is sürgős szüksége volna egyes intézkedé­seinek azonnal Karhatalommal való végre­hajtására, mely intézkedés iiataiya, a későn érkező karhatalmi segély miatt nem érvénye­sül. Szükségesnek tanom, uogy minden Kör­jegyzőségben vagy községben a terepviszo­nyok és lakosság szamanak tigyelearbe véte­lével, ilyen rendorparauesuoki alias szervez- tessék. Közvetlen a községi hivatalokba len­nének beosztva, a községi jegyző es a kűrien esendőrőrsparaucsnok ellenőrzése alatt álla­nak, a megtcieiö szolgálati s^aoalyzaitai. Ren­des fizetéssel ellátott állami reudőa közegek volnának, mintegy végső szervként beillesztve az államosítandó rendőrs g szervezetébe. Ezen állásokra alkalmasnak látnám a kiszolgált csendőrsógi vagy katonai altiszteket, a ma­gyarul is tudnak Írni és olvasni. Ezen ál lásra is a pályázót a főispán által tartanám kinevezendőnek, lehetőleg nem a helybeliek közül. Ellenőrzésük és felügyeletük alá veen dőnek tartom az erdő-, mező-, hegy-, vala­mint köz* és állategészségügyijjés éjjeli őrö­ket, végül a községi és egyéb künntartóz­kodó pásztorokat. Teendői a község közrendi ^8 közbiztonsági viszonyainak fenntartása, ellenőrzése, helybeli karhatalmi segédletek nyújtása, kiszálló rendőri, bírósági hntösá gok támogatása. K rcsmák és más nyilvá­nos helyiségek ■ llenörzése. Kisebb nyomo­zások teljesítése, nagyobbak bevezetés , bűn­ténye nél az óvintézkedések megtétele stb.» szóval az összes hely: rendi ri teendők el­intézése. Végül mindezeknek kiegészitéseképen múlhatatlan szükségesnek tartanám a köz­egészségügynek, a bevált állami állategész­ségügy mintájára való államosítását, egyben a lehetetlen és hiányos közegészségügyi tör vényünk revízióját, koditikációját; tehetetle­nek tartom ugyanis, hogy az emberanyag és féltett, mint az okos és üdvös intézkedések folytán virágzó föllendülések induló állatte­nyésztés. Kém múl szthatom el megjegyezni azt sem, hogy az elemi közoktatásügy sem ma- r dhat el a rendezés alól. Az elemi közokta­tás ügyét közigazgatási érdeknek tekintem, a.’nak feltétlen és általános államosításával. Reformálandónak tartom a közoktatásnak a községekben való intenzivebb ellenőrzését. A községi iskolaszékeknek szervezését, ha­táskörét. A község felekezct és iskola jog­viszonyát. Mindezeket csupán azon egy ok­ból, mert az fcllam boldogulását csupán a megfelelő műveltséggel biró nép mozdítja elő, egyetlen iskolakötelesnek se legyen sza­bad tehet iskoláztatá-át elkerülni, éppen úgy, mint nem szabad katonakötelezettségét. A közoktatásüggyel összefüggő kérdések a jelenben nem tételes törvények alapján ren­deztelek, hanem legtóbbnyire a ferde irány­ban fejlődött jogszokások alapján. No de itt a katholikus autonómiának is meg volna a maga szüksége és létjogosultsága. Ezen szerveknek beállítása a közsé­gekre újabb terhet nem ró, azoknak ter­heit a községek már most is viselik. Az esetleges többlet az intenzivebben kihasz­nált munkaeredményóből vagy a most elegtélén munkaerő miatt elíecsérelt anyagi eszközök megtakarításából bőven előte­remthető. Ezekben látom én vázlatosan a közsé­get kiépítendőnek és szervezendőnek. Rész­letesen azért nem terjeszkedem ki az egyes szervek hatáskörere és teendőjére, mert az vidékek szerint bővül, avagy kevesbbedik; maabb az általános szempontokat és elve­ket igyekeztem felsorolni, mivel azokat eddigi tapasztalataim után, ekként tartottam viszonyainkhoz kef est legmegfelelőbbnek. JtiIK EK~ Elszámolás. A „Vak katonák“ javára f. hó 1-én rendezett jótékonycélu műsoros előadás 603 K-as tisztajövedelmét Teleki Sándor jegymegváltás címen még 10 K-val gyarapitotta. Köszönet a nemes szívű ada­kozónak, A 613 K jövedelemből a „Vak Kato­nák“ részére „Az Est“-hez 313 K küldetett el. A helybeli „Polgári Olvasó Egylet“ pénz­tára 300 K.-val gyarapodott. A harctéren elesett tanítók özvegyei és árvái, továbbá az 5. gy. e. kötelékébe tar­tozó elesett bősök özvegyei és árvái javára f. hó 7-én közkívánatra megismételt müso' ros estély az elvárt, de jellemzően elmaradt támogatás dacára is 30ő'80 K tisztajövédel­met számol el. Ezúttal ne szóljunk se a szereplőkről, kik a jótékony est sikere érdekében, az elesett hősök özvegyei és árvái javára min­den telhető áldozatot meghoztak s igyekez* tek a jótékonyságot gyakorló közönségnek adakozása mellé egy élvezetes estét is sze­rezni; ... de ne szóljunk főként a meg nem jelentekről,.... ne keressük a távolmaradás okait, mert erősebb tollnyomás nélkül ez utóbbiakról nem beszélhetnénk. Szólaljon meg egy ostorozó cikk helyett ki-ki elfogulatlan, hangtompító nélküli szabad lelkiismerete. Az özvegyek, az apátián árvák nevében szóljon köszönet a fáradságot nem ismerő szereplőknek; az erkölcsi és anyagi sikert előmozdító megjelenteknek, a nemes szivü felülíize töknek. Felülíizettek, illetve jegyeiket megváltot­ták: Hosszú Nővérek. Dr. Simon Miksáné, Dr. Takacs Sándor, Veress József lü—10 kor. Ptlcz Ede, Újlaki Gyula, Moldován Béla, Özv. Darai Ignácué, Takáts Erzsébet 6—6 kor. Özv. Sebe Palné 5 kor. N. N., Özv. Liugvay Tamásnó 4—4 kor. Rosenzweig Ottó, Szilágyi László, Árvay Ernő 3—3 koronát. A tisztajövedelem 70 százalékaként a tanítók özvegyeinek és árváinak 216’30 K.; az 5. gy. e. elesett katonáinak özvegyei és árvái javára 30 százalékkal 92 70 kor, kül­detett el az illetékes helyekre. Özv. Papp Vidornó úrasszonynak a je­gyek szives elarusitasa körül kifejtett fára­dozásáért e helyen mondunk köszönetét. Bog. Kinevezés. Jékey Sándor főispán Schö­berl Fereuc íőispáni irodasegédtisztet iroda- tisztté nevezte ki. Ezen előléptetés hossza éveken at való kitartó szorgalom és pártatla­nul iekiismeretcs munkálkodásának elisme­rése és jutalma. Uj pénz. Az illetékes körok a legkomo­lyabban foglalkoznak azzal, hogy a közei jövőben 4, 5 koronás bankjegyeket is nyom­nak. Tervbe van véve még 5, 25 és 50 fil­léres váltópénz veretése is, mert a forgalom­ból a kisebb pénznemek eltűntek. Hazabociátják a 47—48 évss népfel­kelőket Í8. Becsben pénteken a Landwehr miniszter kijelentette, hogy a 49—50—51 éveseken kivül a 47—48 éveseket is elbo­csátják a katonai szolgálatból még pedig ez év folyamán. Az elbocsátás azon mértékben fog megtörténni, amint ^Oroszországból a foglyok visszaérkeznek és bevonultak,

Next

/
Thumbnails
Contents