Kővárvidék, 1918 (15. évfolyam, 1-44. szám)

1918-03-10 / 10. szám

- ' '*5 *

bfolwai Jfagysomkut, 1918. március 10.

M

tk , f *.-JK >£0IftU

KO'.iilíl'Klvv1 TAii-iAUAL.VU IFü.LAF

EI ő fi z e t é s i

1 \ *- ár:

Egész évre , . 8 K Negyet! évre . 2 K Félévre ■* . . 4K Egyes sÁrítVira 20 till.

■ ; -- ............. mi............

ß

11 et/M %.a

Ji f. *4

Állami merkantil-politika.

>4 t;ji C,y] |< J r I 1.tifi ifc j

Kereskedőellenes tendenciák ma már olyan méreteket kezdenek Altem, amelyék már existenciájukban fenyegetik a 'keres kedöi világot. Most, hogy Wtkerle beterjesztette a képviselöházban az u| tdójt vaslatot, aktuálissá vái\ hogy helyzetükkel a teghatóbban foglalkozunk és az annyira széthúzó kereskedői világot egyesítsük, megszervezzük és tömőritsük. Hiszed ha Önmagunk nem Állunk ellent' ezen tehetetlen helyzetnek, úgy tényleg be fog következni az, hogy az Összes terheket mi kereskedők, iparosok viseljük annak dacára, hogy megélhetésünkét sem fogjuk 'tudni biztosítani.

Minden józan gondolkodású és értelmes kereskedő tudatában van annak, hogy szükség volt a legújabban megjelent rendeletekre. Tényleg történtek Visszaélések és voltak és vannak olyan lelkiismeretlen kereskedők, akik túllépték azokat a határo kát, amelyek mellett polgári megélhetésüket biztosították volna óé vaunak kereskedők és iparosok, akik árufelhalmozáaokkal és áruelrejtésekkel jogosulatlan vagyonokat kerestek. Viszont azonban a kereskedői világ nagy része üzletének magától kínálkozó konjunktúrái következtében ért magasabb jövedelmeket. Ha alaposan, tiszta szemmel nézzük a helyzetet, úgy azt latjuk, hogy a kereskedő jövedelme nem volt nagyobb, mint h mezőgazdáé. Míg a mezőgazda minden különösebb befektetés nélkül élvezte a háborús konjunktúra által magával hozott magasabb jövedelmeket, addig a kereskedő fáradságos utánjárással, vagyonának rizigój val szerezte be áruját. A kereskedő, aki vásárlásokat azért esz közölt, hogy egyrészt a közérdek áruhiányt ne szenvedjen, « kereskedő, aki mindig arra törekedett, hogy vevőkörét uszogal- hassa e niegtarih **a szintén nag yon jövidiin t ( .icm cí ért, un.síi:.. *» wuitVfc jsi i :i/ «.iu uzMir leDigeit

na t o , hí a ni azért, nieri .

hanoru r okidra olyan v »U, hogy . rua

“*y - - ‘-zt-oy:: .pt aruk cg; ih n prói

a másikra tetemesen emelkedtek. Es, hogy az árak a mai fni^sságr^ emelkedtek, éanak oka abba# ávrésvadőj hogy immár

.UiJ !'■ * * ' TNAGíoQMKUil JAkASI JCJY^ÖI Wu Y L/HÍT ’ HlVASKOS'KOZ LÖ$\°ÍV

'" - ■..................................

Fő

szerkesztő: Pilcz Ede. Felelős sz<. n:es/.a>: öarna Benő

negyedik éve háborúban ál unk és, hogy a kereskedő árujának háromnegy d résziét Ausztriából hozza be, ahol már magas árak mellett kell neki azt riiegvásáröltil. Nem szabad szem előtt téveszteni ázt, hogy az abnormális magas árakat azok az árucik-*

kék érték el, amelyeket kizárólag külföldről importálunk és amelyekből nyersanyag hiánya következtében mindenféle prodtfktió megszűnt. í ;

A kormáuy azonban ezeket a szempontokat nem mérlegeli kellőképen, válö- szinüieg akarata ellenére alakul a helyzet, hogy a kereskedő és Iparos megélhetése lehetetlenné válik. A megalakult bizottságok és központok által minden kereskedői szabad forgalom megszűnik úgy, hogy a ke. reskedök kénytelenek lesznek előbb alkalmazottaikat szélnek ereszteni és üzleteiket bezárni. £ ! i

Pláne az utóbbi időben egymásután alakította meg a kormány majdnem az összes cikkekre vonatkozó központokat és bizottságot. Nem okult példáin, hogy a központok és bizottságok csak "arra voltak jó, hogy az iparcikkek teljesen eltűntek hogy ha a közönségnek ezekből a cikke valamire szüksége van, úgy az legális u legális kereskedő által be nem szerezfc hanem kénytelen elemektől lehetettén kon vásárolni.

4 3 ói“

En nem statisztikai adatokkal aka igazamat bizonyítani, hartem mint kérési a mai helyzet kialakulásáról vázlatot kívánok adni és felhívni a 'kereskedők és iparosok ügyeimét a helyzet türhetetlenségére s arra, hogy elérkezett az ideje annak, hogy nem a magunk érdekében, de a nagy közönség érdekében cselekedjünk, és ne engedjük, hogy a kormány ferde megvilá- ilásban láss* a helyzetet.

Tavaszi haszonállat vizsgálat foganatosítása.

Hb . •

\i 19lö, évi tavaszi haszonállat vizs gátatokat annak következtében^ hogy az ali.itor oson jelentékeny része ezidő sz - rint is tényleges kátonai szolgálatot teljesít, a még rendekezésre álló csekély számú m, kir. helyhatósági állatorvos fölyó évben

sem képts mindenütt az iWt. ^|d$43o0 ft.< itteni rendeletben előirt módon elvőgéz|i Ezeoií körülményre* valamint ■'-a viszonyokra nvaló tekintettel elrendelem^^v^ hogy az 1918. évi tavaszi haszonállat vizsgálatok az alábbiak szerint loganatosit- tassanak. A takonykór és lóhrühkór nagyobb eiterjedct’sége és az ebbűi származható vészéi szükségessé teszi, hogy <a tavaszi lóvizsgálatok a >. 104500—9üi. sz.

F. M. rendeletben előirt módon végeztessenek mindazon községekben ős városokban, melyek a nevezett, betegségekkel jelenleg fertőzve vannak vagy j9.i 7.jan. L. óta .fertőzve voltak. Ezeken, kívül csak olyan községekben vagy városokban kell a hivatkozott rendeletnek megfelelően végezni a haszonállat vizsgálatokat, melyeknek helyhatósági (községi kör-, városi) állatorvosa .katonai szolgálatot nem teljesít, továbbá azokban, melyeknek , helyhatósági állatorvosa nincsen ugyan, de a mellekben katonai szolgálatot nem taljesitó járási (városi) m. kir. állatorvosa lakik. Az utóbb említett községekben és városokban a szóban forgó vizsgálatokat, .a helyben., lakó r.osi m. kir. álla'orvosok kő- Különleges ok fennforgása beszállásolás, betegségek LJ továbbá f azon esetben, ha re álló hatósági állatorvosok ltságuk melleit is a fentinél edeieinben képesek a vizsgálatokat ölvegézni,Híz illetékes th. m. kir. állatorvosok kijelölhetnek a fentiek alá nem eső községeket és városokat és melyekben az állá'orvosi vizsgálat foganatosítandó.

Arra való' tekintettel, hogy a katonai ló- korházakból a kezelés után közvetlenül eladott lovakon a rühkór ismét kiujulthat, az elmúlt<évben a ih. területére került ilyen tavakat különös gonddal keli megvizsgálri.

Más' községekben a haszonállatok rendes távaszi ál alor^osi vizsgál tra, valarlnt az állandó állategészségügyi intézmények stb. ellenőrzésére az 191 tJé- évhen az emiiiett okokból elmarad. Azokban a községekben, áfflelyfekben ‘k haszonállatok tavaszi állatorvosi vizsgálata elmaradt, a közős legei* tetés végett kihajtandó állatokat az ‘1888. •évt‘Vll,'lt.-C. 17; §<á; illetve az 1894. évi XII. t.-Ci 23. § ábau foglaltadhoz képest