Kővárvidék, 1918 (15. évfolyam, 1-44. szám)
1918-03-03 / 9. szám
íLfcíár JaLe . ^ 'K *.*z;a XVI évfolyam Jfagysemkut, 1918. tslrkia? 3. IMk'szánt. KÖZEKÜEKÜ TABSADALMi HETILAP „A NAGYSQMKGTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNY Ä. Előfizetési" ár: Egész évre , . 8 K Negyed évre . 2 K Félévre . . 4K Egyes szám ara 201111. — _ Mezőgazdaság as , köz- - ,,. igazgatás. Magyarország fennál ásának és rjagy belső erejének, amelyről a háború loiya mán tanúságot tett, kétségtelenül a mező- gazdaság az alapja. Az a tény, hogy Magyarország ős kruielö állam és az a kő rülmény, hogy az ország .«aj t magát tudja nyerstermény esáel eilátn., szerencséje volt ennek az idegen népfaju országnak a békés időkben és sokszoros szerencséje lett most a háborúban. Kétségtelen tehát, hogy ha a háború után igyekszünk is bizonyos mértéiben in du8ztriálizalódni, a fóbazisunk mégis a mezőgazdaság, az agrikuitura lesz. Közéletünknek tehát még jobban, mint eddig a mezőgazdasághoz kell alkalmazkodnia. A mezőgazdaságról a háború be bizonyította, hogy az ország életerejét jelenti, tehát minden társadalmi és állami megnyilatkozásunknak ezen a piatilormon kell allnia. Éppen ezért igen helyesnek és életrevalónak tartjuk azt a kérdést, amely az Országos Magyar Qazdasági Egyesijei egyik legutóbbi irodalmi szakosztályüieséu szóbakerUtt. Ezen az ülésén ugyanis azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy miképen lehelne a Magyar Óvári gazdásági akadó miát belekapcsolni a pozsonyi tudományegyetembe. ideiglenesen azt kéri a szakosztály a közoktatásügyi minisztertől, hogy a gazdasági akadémiát végzett hallgatók folytathassák jogi tanulmányaikat a po zsonyi tudományegyetemen és itt megszerezhessék t közigazgatási pályához szükséges államvizsgái kvalitikaciót. A végleges megü dást úgy kívánják, hogy a pozsonyi tudományegyetemen 5 éves tanfolyamból anú takultas maku jou. Az első nárom évfolyam la-iüZt: ei nozsonyi egydieinen, a oö j h -ve i. •» n M gy r v iron * iy~" 'c'vt/■ • e. -’ijí« --—mhiv ........O’r'g" no « • m BviiZi i_v , iiogy a .uösia.-i tő ve-ny írugfelciö (regv«nozic>i avn a gazda jogászok is ervenyesülhesseoek a közigazgatási pályán. Az O.jg ne* ezt a javaslata. minden kinek helyeselnie kell, aki tudja, hogy maFősztrkesztő: Pílcz Éde. . . ... j’y ^ .UevAi ' 1 " *ÁÁ Felelős szerkesztő: Barna Benő ■—* ■ .11 M Szerkesztőség és kladoliivat«|: Nagysomkut, Teleki- tér444 Telefon ezárrt 2. 1 MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. gyár hazánkban mit jelent a mezőgazda ság-és aki tudja, hogy miiyen nagy drde keink' fűződnek a papíron már sokkzor hangoztátotf,c de* j^afcoríattya még egy<a - fában nem örVéúyésülő több termelést akcióhoz. ' Azt ma nlegállkpiffiátjuk, hogy a magyar közigazgatásból' sajnálatos módon hiányzik a közgazdasági szellem, a ma • gyár közigazgatás tisztviselőitől teljesen idegen a közgazdasági eszmekör és a termelő munkának illő elismerése és megbecsülése. E nélkül pedig hiába akarunk többtermelési akciót lódítani, a közigazgatás nem djgja f tdni azt hathatósan támogatni. A tőbbterntélési akciót pedig társadalmi alapou mint váltani jótékonysági mozgalmat, lehetetten itíégcslnálni. A több- termelési akciónak a legerősebb és leg céltudatosabb hatósági közigazgatási támogatásra van ssüksége, ha eredményt akar elérni, és azért van szükségünk arra, hogy a ftözigazgatasban is legyen gazdasági szaktudás, hozzáértés és megértés. A háború után egészen uj aera következik, amely uj aeraban az ország megújhodásának kell elkövetkeznie. Ez pedig egyoldalú jogászi műveltséggel és államvizsgái kvalifikációval lehetetlen elérni és keresztülvinni Látjuk az ukrajnai béke: szerződésben, hogy a jtiYó problémái különösen s a mi részünkre elsősorban, és eminenter közgazdasági természetűek. E problémák megoldásában vezető szerepet kell játszania az ország közigazgatásának. Ehhez a vezető szerephez pedig szaktudásra és hozzáértésre van szükség. Aki tehát a jövőbe- lát, az csak he lyeselheti ezt az akciót, amely lehetővé akarja tenni, hogy a többtermelési akció ne csak pompás jél«zÓ és cikktéma legye», han**m átpláutálódjék a valóságba, s ha majd megakarja nyitni a közgaz- j<..'agi szellem előtt a közigazgatási pá lya feé vezető mindeddig zárva tartott kapukat. Ili U lij'K. sí ;>Jd < - - c. ->• ,v * ' Kinevezés- Gergely Károly helybeli ref. lelkészt, a m. kir. honvédelmi miniszter, a m, kir. honvédség tartalékállományában 1917. november 1-től számítandó ranggal és 3 rangszámmal houvéd segédtől késszé nevezte,ki. 1- — .b u- -* Gyászeset. Lapunk legutóbbi szántában hirt adjunk m£r röviden Pieilmayer Simon helybeli vasúti állomási fónök elhalálozásáról. A gyászoló család a következő gyász- jelentést adta ki; . Pieilmayer Simonné szül. Abordán Boriska özvegye; Szidónia, Jenő ős Gábor testvérei, valamint „nagyszámú rokonsága nevében, fájdalmas szívvel,, de isten akaratán megnyugodva Tudatjuk, hogy a legjobb férj, testvér és szerető rokon Pieilmayer Simon máv. állomásfőnök j. hó 23-án reg* gél háromnegyed 8 órakor, életének 57. boldog házasságának 34-ik évében, rövid, példás türelemmel viselt szenvedés és a halotti szentségek buzgó felvétele után csendesen elpihent. Boldogult jó férjem lelki - nyugalmáért az engesztelő szentmiseáldo • zatot f. hó 2D én reggel Ö órakor ajánljuk tel a Mindenhatónak; utána, 9 órakor a gyasznázban a beszentelés. szertartása »végeztével Nagybányára a családi sírboltba számijuk. Nagysoinsut, 19i8. február 23-án. Adj neki örök nyugalmat jóságos istenünk I A ravatalra a kő vetkezőn helyeztek el koszorút a melyeken a következő feliratok voltak láthatók: um- , 1. Isten végtelen bölcsessége vezessen égi utadon kedves főnököm. Kpza Peliciáu. 2. Drága jó apának. Irén3. Jó lelkű főnökünk iránt érzett hálával mondunk isten hozzádot. Nagysomkut állomás vasutas társadalma. .uVrt. 4. ösziute részvétünk kisér utolsó utadon Bocsánczy és F^ltinek család. 5. Szivünk mély fájdalmával veszünk búcsút felejthetetlen kartársunktól.JGilvács- Nagysomkut összes személyzete. 6. Fájdalmas szeretettel a Reményi család. 7. Könnyes szemmel kísérjük jó lelked hü porát. Testvéred Gábor és családja. 8. Mélyen sulytott leikével elhagyatva
