Kővárvidék, 1918 (15. évfolyam, 1-44. szám)
1918-01-06 / 1. szám
január 6 KÖVÁRVIDÉK s a kö«üvöou)Í »anud jauuar lU-ig tart bezárólag s az intézetben az előadások jan. hó 11-én d. e. 8 órakor kezdődnek. Nagybánya, 1917. diC. 28. Dr. Rencz János áll. íögim. igazgató. Jelentkezés kedvezményes fara. Eiőjegyez- tetni, illetőleg íizetni kedvezményes fára kizárólag i. hó 9 én azaz szerdán délelőtt 10—12 óráig lehet a ref. lelkészi hivatfl brn. Csak tisztviselők és szegénysorsuak kaphatnak fát. A bevárási engedélyek meghosszabbítására. A honvédelmi miniszter a közös hadügyminiszterrel egyetértöleg a bevárási engedélyek meghosszabbítására vonatkozólag elrendelte, hogy 1918. évi március hó 3l-ig bevárási engedély adható, mindazoknak az egyéneknek, akiknek nj felmentési kérelmük, vagy meglevő felmentésük meghosszabbítását cé zó kérelmük alapján az érvényben levő rendeletek élelmében jogosan 1917. december 31, vagy 1918. jan. 1-ig volt bevárási engedély adható és fel mentésükben ezen időpontig dőn’és nem történt. A felmentés meghosszabbításáról az illetékes honvédkiegészitő, illetőleg nép fölkelő parancsnokság haladéktalanul értesítendő. Mi lesz az alkalmatlanokkal ? Az alkal- matlarok behívásával kapcsolatban külön bözó riasztó hírek keltek szárnyra az egész országban és a polgári segédszolgálatot teljesítők beosztásáról, kiképzéséről, átvezényléséről a hivatalos nyilatkozatokon ki vül annyiféle hir jelent meg, hogy az em berek legnagyobb része igazán nem tudja, hogy a híradások melyikének higyjen. Mint a »Szamos* írja, a következő felvilágosítást kapta: A fegyveres szolgálatra alkalmatlan népfelkelők behívásának célja az, hogy az ország belső területén lévő és harctéri szolgálatra alkalmas katonákat ilyen szolgálatra nem alkalmas egyénekkel váltsuk fel. Ezért kellett elrendelni a behívásokat. Ilyen polgári segédszolgálatra kizárólag az 1891. és 1868. évek között született, katonai szolgálatra alkalmatlannak minősített népfelkelőket vesz« szűk tekintetbe. Hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy nemcsak a közérdeket, hanem a jogos magánérdeket is figyelembe vesszük és rajta leszünk, hogy ezek a legmesszebbmenő védelemben részesüljenek. — A f> gyvertelen szolgálatra való be. hívások november 27-én kezdődtek meg, de ezidőszerint inóg neru értek veget é nem is érnek véget addig, arr.ig rendelkezésre nem áll a szükséges létszám. Amint a Szamos olvasói előtt ismeretes, elsősorban az önként jelentkezőket vonjuk be e segédszolgflatra, ha azután az önként jelentkezőkből nem telik ki a szükséges létszám, akkor sor kerül egyrészt azokra, akiknek loglalkozásuk nem kőztzükséget pótol, másré zt azokra, akik hivatásukban könnyen <. ékülözhetők, vág, pedig fényüzési és szórakozá i keresetágakban vannak foglalkoztatva. R mélhető azonban, hogy a behívások dec mber vegével megszűntek, mert addigra a szükséges létszám biztosítva lett. — Intézkedés történt olyan irányban, hogy a fegyveres szo'gálatra alkalmatlan se- gédszolgálatoso . részére kibocsátott idézés mindenkor tizenkét tizennégy nappal előbb Jíézbesittessék, hogy a behivoUakiuk idejük, legyen legsürgősebb magánügyeiket elintézni. Orvosokon, hírlapírókon és pénzintézeti tisztviselőkön kivül bárki behívható, így behív hatók az ügyvédek is, Adézés nem jelent még a behivást, az idézettek a behi- vási para csőt személyesen veszi« át és ha közülók valaki azt állítja, hogy ő bármilyen ókból nem tartozik segedszolgálatra bevonulni, akkor részére a behivóparancs mindaddig ki nem adatik, amíg ügye átvizsgálva nii cs. H i a bejelentett ok tényleg indokolttá teszi valakinek a se. édszolgálatra való bevonulás alóli felmentést, akkor iészére a behivóparancs ki sem adatik. — A segédszolgálatra behívott népfelkelők hivatalos muukájux végzése közben egyenruhában tartoznak járni, de szolgálaton kivül polgári ruhát viselhetnek. Használhatóságuk, szorgalmuk és magaviseletük arányában különféle altiszti fokozatokba előléphetnek. Ott, ahol erre külön katonai ok nincs, a kaszárnyán kivül lakhatnak. Helyzetükön csak az esetleges szemlén állhat be változáb, de csakis akkor, ha korosztályuk egy- bként is sorra kerül. Lehetőleg lakóhelyükön alkalmazzák őket, de szolgálatot fognak teljesíteni a hadtápvonalban is. Eddig tart az előttem tett nyilatkozat, amely sok, eddig nem ismert részletre is kiterjeszkedik. Az ipari és kereskedelmi alkalmazottak b Stegs ég és baleset biztosítása Kormány- rendelet jelent meg a beUgsegélyző pénztárra vonatkozó 1907, évi XIX. t. c. módosi- tá-a tárgyában. A közönség s a munkaadók tájétcoztatása végett rövid kivonatban a kö vetkezőket közöljük, azzal, hogy eme kormányrendelkezés 1918. jan. l én életbe is lőjed. A rendelet szerint az 1907: XIX, t.-c. ben fölsorolt alkalmazottak közül a tisztviselőkre, művezetőkre, kereskedősegé- ge«re és általában hasonló állásban levőkre csak akkor terjed ki a betegségi biztos'tás- nak a kötelezettsége, ha a', illetők munkabére az évi 4800 koronát, illetőleg a napi azenhat koronát nem haladja ^peg. Ezek izonban önként bUtosithatók, ha muÉrihó- rük az évi 6000 koronán, illetőleg napmO koronán nincsen túl önkéntes továbbfizetés- sel tagsági jogát csak az tarthatja fenn, aki a kötelezettség megszűntét közvetlenül megelőző egy év tartama alatt örszesen legalább hat hónapig, vagy két év tartama alatt ös zttsen legalább tizenkét hónapig biztosításra kötelezett volt. Sem önkéntes, sem az önként továbbfizető nem maradhat a pénztár biztosított tagja, ha mint alkalmazottnak munkabére, évi hatezer koronát, illetőleg napi húsz koronát meghalad. A napibérosz- t ly és átlagos n pibér megállapításánál számításba kell venni mindenféle mellékjavadalmazást. A rendelet az átlagos nap ibérosztá- pyokat igy állapítja meg:] 1. napibérosz- tályba tartoznak, akik 2, a 11-ba, akik 3, a lll-ba, ak k 4, a IV-be, akik 5, az V-be, akik 6, a Vl-ba, aku 7, a Vll-be, kik 8, a Vlll-ba, kik 10 K ig, a*lX-be, akik Útkoronán felül terjodő beszámítható napi keresettel bírnak. Az ádagos napibér az 1. népibérosztályban 150, a U-ban 2 50, a Ul-ban 3 50, a IV ben 4’50, az V-ben 5'50, aVl-ban 6’50, a Vll-ben 7'50, a Vlll-ban 9 és a IX-ben 11 korona. A betegségi biztositó járulékok az átlagos napibér 4 százaléka alapján a következők az I. napibéroszt* lyban heti 42, a U-ban 72 a 111-ban 102, a lV-ben 126, az V-ben 156, a Vl-ban 186, a Vll-ben 210, a Vlll-ban 252 a lX-b n 312 fillér. A rendcLt :zerLl, az 1907. évi XIX. í.-o. 50. szakaszában szülés esetére megállapított segélyek helyet a b:z- tositott tagnak a következő segélvtek^e van igénye: Az idézett szakasz 1. pontj t > m megjelölt szüséges ssülészeti támo tatásra és gyógykezelésre. Gyermekágyi segélyre a le- betegedés első napjától kezdve nvdc héten át az illető tagj áruié <ának kiszámításánál alapul vett átlagos napibér 75 százalékában, szoptatási segélyre azoknak a bi/.t )sit >tt n Minek, akik gyermeküket szoptatj ik, a gyermekágyi segély megszűnését követő tizenkét héten át a megj -lelt átlagos napibér 50 százalékában, de Iegfölebb napi két 1-orona összegben. A biztosított alkalmazottal egy háztaitágban élő és keresettel nem br^nmn biztosított családtagok részére s/ülés e été ben a szükaéges szülészeti támogatásra és gyógykezelésre, úgyszintén gyermeki -yi segélyre a lebetegedés első napjától kezdje hat napi egy korona összegben. Azok a i.iz- tositott nők, akik orvosi igazolás .-«érint gyermeküket szoptatui nem képesek a kijáró szoptatási segély helyett enne- összegét meg nem haladó értékű csecsemő-tápszer- ben részesülnek. Az, aki az igényjogosultság tartama alatt kereseti foglakozást üz, e foglalkozás napjaira gyermekágyi segélyt nem kaphat. Az 1907. évi XIX. t.-c. 51. szakaszban felsorolt segélyek igy egészittetnek ki: ingyenes tej gyermekágyas, vagy szoptatási segélyben részesülő nőknek, továbbá tuberkolózis miatt gzógykezelési segélyben részesülő tagoknak; az átlagos napibér összegéig terjedő gyermekágyi segély. A rendelet to- vábbi része a munkásbiztositási járulékok és dijak beszolgáltatásáról, behajtásáról és büntető rendelkezésekről intézkedik. CSARNOK K. gazda leveleiből. Csata után. Véres, kormos romok között, Nyugvóhelyem, de sehoisem találom. Kimerültén bandukolok. Mosolyogva tűnődöm a halálon. Csatazajra ijesztő csend!. . , Elpihent az emberirtó fergeteg. Magyar baka tombolt erre: Falujokból kiye.tük a szerbeket 1 Csak egy kunyhó maradt épen Megóvta a szennyes vizű, mély árok. Küszöbén egy puskás asszony Holtan fekszik. Melle-vóre szivárog. Kis lánykája ébreszgeti... Hangja már a sok sírástól berekedt. S ölbe kapom, bubasgatom Az a kócos, szegény, árva gyereket. S haza száll a fájó lelkem Megkeresi árokparti, kis lakom. Fáradt szárnnyal, alkonytájban, Nagyon halkan bekopog az ablakon. Ha nem volna olyan fáradt. Amíg innen elér oda, epedve: Bús-haragos zörgésétől Az ablak talán meg is repedne! ... Ferke Ágost. Eőrn unkatársak: Or. Olsavszky Gyula. Dr. Kovács Mór. Laptulajdonos : BARNA BENŐ.