Kővárvidék, 1918 (15. évfolyam, 1-44. szám)

1918-01-06 / 1. szám

január 6 KÖVÁRVIDÉK s a kö«üvöou)Í »anud jauuar lU-ig tart be­zárólag s az intézetben az előadások jan. hó 11-én d. e. 8 órakor kezdődnek. Nagy­bánya, 1917. diC. 28. Dr. Rencz János áll. íögim. igazgató. Jelentkezés kedvezményes fara. Eiőjegyez- tetni, illetőleg íizetni kedvezményes fára kizárólag i. hó 9 én azaz szerdán délelőtt 10—12 óráig lehet a ref. lelkészi hivatfl brn. Csak tisztviselők és szegénysorsuak kaphatnak fát. A bevárási engedélyek meghosszab­bítására. A honvédelmi miniszter a közös hadügyminiszterrel egyetértöleg a bevárási engedélyek meghosszabbítására vonatkozó­lag elrendelte, hogy 1918. évi március hó 3l-ig bevárási engedély adható, mindazok­nak az egyéneknek, akiknek nj felmentési kérelmük, vagy meglevő felmentésük meg­hosszabbítását cé zó kérelmük alapján az érvényben levő rendeletek élelmében jo­gosan 1917. december 31, vagy 1918. jan. 1-ig volt bevárási engedély adható és fel mentésükben ezen időpontig dőn’és nem történt. A felmentés meghosszabbításáról az illetékes honvédkiegészitő, illetőleg nép fölkelő parancsnokság haladéktalanul érte­sítendő. Mi lesz az alkalmatlanokkal ? Az alkal- matlarok behívásával kapcsolatban külön bözó riasztó hírek keltek szárnyra az egész országban és a polgári segédszolgálatot teljesítők beosztásáról, kiképzéséről, átve­zényléséről a hivatalos nyilatkozatokon ki vül annyiféle hir jelent meg, hogy az em berek legnagyobb része igazán nem tudja, hogy a híradások melyikének higyjen. Mint a »Szamos* írja, a következő felvilágosítást kapta: A fegyveres szolgálatra alkalmatlan népfelkelők behívásának célja az, hogy az ország belső területén lévő és harctéri szol­gálatra alkalmas katonákat ilyen szolgálatra nem alkalmas egyénekkel váltsuk fel. Ezért kellett elrendelni a behívásokat. Ilyen polgári segédszolgálatra kizárólag az 1891. és 1868. évek között született, katonai szolgálatra alkalmatlannak minősített népfelkelőket vesz« szűk tekintetbe. Hangsúlyozni kívánjuk azon­ban, hogy nemcsak a közérdeket, hanem a jogos magánérdeket is figyelembe vesszük és rajta leszünk, hogy ezek a legmesszebb­menő védelemben részesüljenek. — A f> gyvertelen szolgálatra való be. hívások november 27-én kezdődtek meg, de ezidőszerint inóg neru értek veget é nem is érnek véget addig, arr.ig rendelkezésre nem áll a szükséges létszám. Amint a Szamos olvasói előtt ismeretes, elsősorban az önként jelentkezőket vonjuk be e segédszolgflatra, ha azután az önként jelentkezőkből nem te­lik ki a szükséges létszám, akkor sor kerül egyrészt azokra, akiknek loglalkozásuk nem kőztzükséget pótol, másré zt azokra, akik hivatásukban könnyen <. ékülözhetők, vág, pedig fényüzési és szórakozá i keresetágak­ban vannak foglalkoztatva. R mélhető azon­ban, hogy a behívások dec mber vegével megszűntek, mert addigra a szükséges lét­szám biztosítva lett. — Intézkedés történt olyan irányban, hogy a fegyveres szo'gálatra alkalmatlan se- gédszolgálatoso . részére kibocsátott idézés mindenkor tizenkét tizennégy nappal előbb Jíézbesittessék, hogy a behivoUakiuk idejük, legyen legsürgősebb magánügyeiket elin­tézni. Orvosokon, hírlapírókon és pénzinté­zeti tisztviselőkön kivül bárki behívható, így behív hatók az ügyvédek is, Adézés nem je­lent még a behivást, az idézettek a behi- vási para csőt személyesen veszi« át és ha közülók valaki azt állítja, hogy ő bármilyen ókból nem tartozik segedszolgálatra bevo­nulni, akkor részére a behivóparancs mind­addig ki nem adatik, amíg ügye átvizsgálva nii cs. H i a bejelentett ok tényleg indokolttá teszi valakinek a se. édszolgálatra való be­vonulás alóli felmentést, akkor iészére a be­hivóparancs ki sem adatik. — A segédszolgálatra behívott népfel­kelők hivatalos muukájux végzése közben egyenruhában tartoznak járni, de szolgála­ton kivül polgári ruhát viselhetnek. Használ­hatóságuk, szorgalmuk és magaviseletük arányában különféle altiszti fokozatokba elő­léphetnek. Ott, ahol erre külön katonai ok nincs, a kaszárnyán kivül lakhatnak. Hely­zetükön csak az esetleges szemlén állhat be változáb, de csakis akkor, ha korosztályuk egy- bként is sorra kerül. Lehetőleg lakóhe­lyükön alkalmazzák őket, de szolgálatot fog­nak teljesíteni a hadtápvonalban is. Eddig tart az előttem tett nyilatkozat, amely sok, eddig nem ismert részletre is ki­terjeszkedik. Az ipari és kereskedelmi alkalmazottak b Stegs ég és baleset biztosítása Kormány- rendelet jelent meg a beUgsegélyző pénz­tárra vonatkozó 1907, évi XIX. t. c. módosi- tá-a tárgyában. A közönség s a munkaadók tájétcoztatása végett rövid kivonatban a kö vetkezőket közöljük, azzal, hogy eme kor­mányrendelkezés 1918. jan. l én életbe is lőjed. A rendelet szerint az 1907: XIX, t.-c. ben fölsorolt alkalmazottak közül a tisztviselőkre, művezetőkre, kereskedősegé- ge«re és általában hasonló állásban levőkre csak akkor terjed ki a betegségi biztos'tás- nak a kötelezettsége, ha a', illetők munka­bére az évi 4800 koronát, illetőleg a napi azenhat koronát nem haladja ^peg. Ezek izonban önként bUtosithatók, ha muÉrihó- rük az évi 6000 koronán, illetőleg napmO koronán nincsen túl önkéntes továbbfizetés- sel tagsági jogát csak az tarthatja fenn, aki a kötelezettség megszűntét közvetlenül meg­előző egy év tartama alatt örszesen legalább hat hónapig, vagy két év tartama alatt ös zttsen legalább tizenkét hónapig biztosí­tásra kötelezett volt. Sem önkéntes, sem az önként továbbfizető nem maradhat a pénz­tár biztosított tagja, ha mint alkalmazottnak munkabére, évi hatezer koronát, illetőleg napi húsz koronát meghalad. A napibérosz- t ly és átlagos n pibér megállapításánál szá­mításba kell venni mindenféle mellékjavadal­mazást. A rendelet az átlagos nap ibérosztá- pyokat igy állapítja meg:] 1. napibérosz- tályba tartoznak, akik 2, a 11-ba, akik 3, a lll-ba, ak k 4, a IV-be, akik 5, az V-be, akik 6, a Vl-ba, aku 7, a Vll-be, kik 8, a Vlll-ba, kik 10 K ig, a*lX-be, akik Útkoronán felül terjodő beszámítható napi keresettel bírnak. Az ádagos napibér az 1. népibérosztályban 150, a U-ban 2 50, a Ul-ban 3 50, a IV ben 4’50, az V-ben 5'50, aVl-ban 6’50, a Vll-ben 7'50, a Vlll-ban 9 és a IX-ben 11 korona. A betegségi biztositó járulékok az átlagos napibér 4 százaléka alapján a következők az I. napibéroszt* lyban heti 42, a U-ban 72 a 111-ban 102, a lV-ben 126, az V-ben 156, a Vl-ban 186, a Vll-ben 210, a Vlll-ban 252 a lX-b n 312 fillér. A rendcLt :zerLl, az 1907. évi XIX. í.-o. 50. szakaszában szülés esetére megállapított segélyek helyet a b:z- tositott tagnak a következő segélvtek^e van igénye: Az idézett szakasz 1. pontj t > m meg­jelölt szüséges ssülészeti támo tatásra és gyógykezelésre. Gyermekágyi segélyre a le- betegedés első napjától kezdve nvdc héten át az illető tagj áruié <ának kiszámításánál alapul vett átlagos napibér 75 százalékában, szoptatási segélyre azoknak a bi/.t )sit >tt n Mi­nek, akik gyermeküket szoptatj ik, a gyer­mekágyi segély megszűnését követő tizen­két héten át a megj -lelt átlagos napibér 50 százalékában, de Iegfölebb napi két 1-orona összegben. A biztosított alkalmazottal egy háztaitágban élő és keresettel nem br^nmn biztosított családtagok részére s/ülés e été ben a szükaéges szülészeti támogatásra és gyógykezelésre, úgyszintén gyermeki -yi se­gélyre a lebetegedés első napjától kezdje hat napi egy korona összegben. Azok a i.iz- tositott nők, akik orvosi igazolás .-«érint gyer­meküket szoptatui nem képesek a kijáró szoptatási segély helyett enne- összegét meg nem haladó értékű csecsemő-tápszer- ben részesülnek. Az, aki az igényjogosultság tartama alatt kereseti foglakozást üz, e foglalkozás napjaira gyermekágyi segélyt nem kaphat. Az 1907. évi XIX. t.-c. 51. szakasz­ban felsorolt segélyek igy egészittetnek ki: ingyenes tej gyermekágyas, vagy szoptatási segélyben részesülő nőknek, továbbá tuber­kolózis miatt gzógykezelési segélyben része­sülő tagoknak; az átlagos napibér összegéig terjedő gyermekágyi segély. A rendelet to- vábbi része a munkásbiztositási járulékok és dijak beszolgáltatásáról, behajtásáról és bün­tető rendelkezésekről intézkedik. CSARNOK K. gazda leveleiből. Csata után. Véres, kormos romok között, Nyugvóhelyem, de sehoisem találom. Kimerültén bandukolok. Mosolyogva tűnődöm a halálon. Csatazajra ijesztő csend!. . , Elpihent az emberirtó fergeteg. Magyar baka tombolt erre: Falujokból kiye.tük a szerbeket 1 Csak egy kunyhó maradt épen Megóvta a szennyes vizű, mély árok. Küszöbén egy puskás asszony Holtan fekszik. Melle-vóre szivárog. Kis lánykája ébreszgeti... Hangja már a sok sírástól berekedt. S ölbe kapom, bubasgatom Az a kócos, szegény, árva gyereket. S haza száll a fájó lelkem Megkeresi árokparti, kis lakom. Fáradt szárnnyal, alkonytájban, Nagyon halkan bekopog az ablakon. Ha nem volna olyan fáradt. Amíg innen elér oda, epedve: Bús-haragos zörgésétől Az ablak talán meg is repedne! ... Ferke Ágost. Eőrn unkatársak: Or. Olsavszky Gyula. Dr. Kovács Mór. Laptulajdonos : BARNA BENŐ.

Next

/
Thumbnails
Contents