Kővárvidék, 1918 (15. évfolyam, 1-44. szám)
1918-10-06 / 40. szám
'J lOVARVIiftK öktábar é A meghívott tagok felszólalhatnak, Indítványokat tehetnek, az elnókhóz és az előadóhoz, valamint a felekhez és a szakértőkhöz kérdést Intézhetnek. A feltett kérdést 8z elnök az ögyre nem tartozónak jelentheti ki és ebben az esetben arra válaszadásnak nincs helye. Ugyanily címen félbeszakíthatja az elnök a felek és a szakértők szóbeli előterjesztéseit Is, illetőleg a nevezetteket a tárgyhoz térésre utasíthatja. A tárgyalásban és tanácskozásban ugyanoly joggal, mint a meghívott tagok, résztvehet az előadó Is, még pedig akkor is, ha nem tagja a bizottságnak. Ugyanígy résztvehetnek a bizottság székhelyén levő közigazgatási hatóságok kiküldöttel is. A bizottság által meghallgatott személyeket kihallgatásuk előtt figyelmeztetni kell arra, hogy a nyilatkozattételt megtagadhatják, ha reájuk nézve a Polg. perrendtartás 299. §-ában említett esetek valamelyike forog fenn (mentesség a tanuzási kötelesség alól) figyelmeztetni kejl továbbá arra is, hogy amennyiben a nyilatkozást Ily mentesítő ok hiányában megtagadnák, vagy tudva a valóságnak meg nem felelő tájé- koztatást nyuitarának, büntető rendelkezések alá esnek, 21. 9. A bizottságnak joga van olyan helyiségekben, amelyekben közszükségleti cikkeket előállítanak, raktáron tartanak vagy árusítanak, szemlét tartani. Kívánhatja az I parbatóság közbejöttével a kereskedmi könyveknek, kötleveleknek, számláknak, fuvarleveleknek, raklegveknek és a kereskedelmi forgalomban szokásos egyéb iratoknak felmutatását és megtekintésük megengedését, amennyiben azok közszükségleti cikkek beszerzésére vagy árusítására vonatkoznak. E iogait nem érdekelt megbízott által is gyakorolhatta. 22. §. / A tárgyalás és a tanácskozás nem nyil vános. Hallgatóként jelen lehetnek azoknak a testületeknek, valamint bíróságoknak, úgyszintén a nem a bizottság székhelyén levő olyan közigazgatási hatóságoknak a kiküldöttei, amelyek megkeresése folytán valamely kérdés a napirendre ki van tűzve. Hallgatókként jelen lehetnek továbbá az ár. vizsgáló-bizottságnak azok a tagjai, akik az Illető ülésre meghívót nem nyertek. A bizottság ülésein a szavazás titkosan történik. A szavazásnál az elnökön ki- vül csupán a szavazásban résztvevő bizott- ságl tagok lehetnek |elen. 23 «. Az albizottság határozatait szótöbbséggel hoz?». Szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt. Az albizottság csak akkor határozat- képes, ha az. ülésen az elnökón kívül legalább 6 tag van jelen. A bizottsági Piés határozatképtelensége esetében az elnök S i.ap^ál nem hosszabb határnapra az ülést ejbói összehívja. 24. §. Az elnök, ha úgy találja, hogy vala mely albizottság! határozat előzőleg hozott albizottság! határozatta) ellentétben áll vagv egyéb okból a közérdekkel össze nem egyeztethető, — az álbizottsági határozatot a bizottsági teljes ülés elé terjeszti Egyben a kifogásolt albizottság! határozat (határozatok) végrehajtását felfüggeszti. Ha Ilyen esetben az elnök a bizottsági teljes üléa határozatát sem tartja a közérdekkel ösazeegyeztethetönek, azt különvéleményének feltüntetésével döntés végett felterjeszti a törvényhatósági árvizsgáló* bizottsághoz. A határozatok közlése és a jogorvoslat. ' 25. §. Ha a helyi árvizsgálrt-bizotfság táfé- koztató árt állapit meg. vonatkozó hatflro zatát közli az illetékes kereskedelmf és iparkamarával, a vármegyei gazdasági egvesü lettel és a területére kfteriedó egyéb vidéki gazdasági érdekképviseletekkel. Ezek a határosát ellen közlésétől számított 8 napon helül felt bbvitellel élhetnek a felettes tör- vénvhatőságl árvizsgáló bizottsághoz. A fa Iebhe7ést a helvi árvizsgáló-bizottságnál kell benyújtani. A felebbvitelre nyitva álló 8 napos határidő letelte után a bizottság határozatát és az esetleg beérkezett felebhe- zést haladéktalanul felterjeszti a felettes törvényhatósági árvfzsgáló-bizottságboz. A törvényhatói-áp; árvizsgáló nizottség a hozzá fölterlesztelt tájékoztató árakat az egyes fölteriesztett határozatok kapcsán, vagy bármikor hivatalból is felülbírálta, azokat összhangba hozza s ha a megállapított tájékoztató ár a 3. §. utolsó bekezdésében említett korlátozó rendelkezéseknek nem felel meg. vagv Indokolatlanul eltér a törvényhatóság egyéb részein kialakult ártól, az ármegállapitó határozatot hatályon kívül helyezi. Ha a törvényhatósági árvizsgáló-bi- zottság a határozat tekintetében a felterjesztéstől számított tizenöt nap aljt nem nyilatkozik, a tájékoztató ár érvénybe lép. w A bizottsági teljes ülés. 26. §. M alapvető vagy elvi jelentőségű kér dések megbeszélése és az azokra vonatkozó határozathozatal végett, valamint a jelen ügyrend 24. §-ának eseteiben az elnök a bizottságot teljes ülésre hivhatja össze. Ennek üléseire is alkalmazni kell az előző fejezetekben foglalt eljárási szabályokat azzal az eltéréssel, hogy az Qiés akkor határozatképes, ha mindkét tagcsoport legalább felével képviselve van. A teljes ülésnek azonban legalább 8 tagból kell állania. Jegyzőkönyv. 27. §. Az albizottságok üléseiről és a bizottsági teljes ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés helyét és napját, a jelenlevők nevét, a tárgyalás alá került kérdéseket, a különböző álláspontok rövid ismertetésé», az egyes kérdések tekintetében hozott határozatokat és ha a kisebbség kivánja, a kisebbség véleményét is. A jegyzőkönyvet az ülés elnöke és jegyzője és az esetleges különvélemény bejelentője Írja alá. A bizottság hivatala. 28. §. A helyi árvizsgáló-bizottság működésével kapcsolatos fogalmazási és kezeié#! tennivalókat az elnök felügyelete és irányítása alatt a bizottság hivatala látfa el. A hivatal az áruforgalmi visszaélések üldözése és a hatósági engedélyek iránti kérelmek elbírálása körébe eső intézkedéseket készíti elő, továbbá az albizottságok és a bizottsági teljes ülés tárgyalásának és tanácskozásainak előkésztését, jegvzőköny- veinek vezetését és határozatainak szövegezését végzi és megfelelő szaktanácsadók bevonásával a bizottság működésének alapjául szolgáló árkalkulációkat tátja el. E hivatal szükséges személyzetét és a szükséges helyiséget a törvényhatóság első tisztviselője áltál kijelölt helyi hatóság bocsátja a bizottság rendelkezésére. A bizottság kiadmányai és pecsétje. 29. §. Az albizottságok és a bizottsápi felles ülés kiadmányait az elnök és a jegyző írja alá. Az elnöki hatáskörben elintézett ügyek kiadmányait epyedöl az elnök Írja alá. A bizottság kiadmányaihoz pecsétet használ. A pecsét Magyarország címerét tartalmazza. Körirata: » ................város község helyi árvizsgálö-bizottsága.« A szervezeti és ügyviteli szabályok kiegészítése és módosítása. 30. §. A jelen szervezeti és ügyviteli szabályok kiegészítésére és módosítására nézv\ a bizottság tagjai javaslatot tehetnek. A javaslatot írásban az elnöknél kell benyújtani, aki a javaslatot a bizottsági teljes ülés elé terjeszti. A teljes ülés a javaslat tékinteté- ben állást foglal és azt véleménye kíséretében törvényhatósági árvizsgáló-bizottság- hoz mutatja be, amely azt saját véleményének feltüntetése mellett az Országos Központi Árvizsgáló-Bizottság utján a kereskedelemügyi miniszter elé terjeszti. Budapesten, 1918. évi julius hö 29-én. Báró Szterényi József kereskedelemügyi m. kir. miniszter. HÍREK. Felkérjük lapunk azon előfizetőit, akik a f. évre járó előfizetési dijjat még be nem fizették, szíveskedjenek hátralékos tartozásaikat mielőbb beküldeni. Eljegyzés. Hirsch -Vilmos, Hirsch Ignác kővárremetei lakos fia, eljegyezte özv. Herskovits Bernátné barlafalusi lakos és birtokos leányát Pannit.
