Kővárvidék, 1918 (15. évfolyam, 1-44. szám)
1918-08-25 / 34. szám
kóvarvidísk Jk alig tudja a pénz betölteni és noleus voleus úgyis sok tekintetben áttértünk már a csere forgalomra. írónk szerint az állam átmene tileg — a háború tartamára — kénytelen lesz mindenféle termelésre rátenni a kezét s eszközölni a szétosztást. A forgalomban azután ki fog alaku'ni az egyes javaknak egymáshoz viszonyított értéke, amely java kát az emberek a szükségletükhöz képest ki fogják egymásközt cserélni. A háborús viszonyok folytán a forgalom tárgyai amúgy 's folyton kevesbednek és a legégetőbben szükséges cikkek szűk körére szorulnak össze. Mihelyt tehát e tárgyak száma ki sebb, a forgalom egyszerűbb és csere ut ján is könnyebben lebonyolítható. Mindez természetesen erősen elméleti jellegű és a gyakorlati életbe való átviteK talán több és nagyobb nehézségbe ütközik, mint a jelen állapot fentartása. A háború befejezése után a drágaság valószinüleg az állam saját pénzügyi életének rendezésével fog megszűnni. E tekintetben legkézenfekvőbb és máris általános elfogadott megoldásnak az egyszeres vagyonadó látszik, mely a pénz és a javak közötti értékeltolódást kiegyenlíteni alkal más. A gazdasági egyensúly helyreállítása érdekében ez a művelet még sok egyéb, közgazdaságilag fontos momentummal kell, hogy párosuljon, ezeknek fejtegetése azonban ma még nehéz. Sok döntő fon ■ tosságu tényezőt még nem ismerünk, alig is sejthetünk. Minden a háborúnak remélhetőleg kedvező kimenetelétől függ. (K. H.) — Hát napernyői — kiáltott a ruhatáros haragosan. — De hisz az egyre megy, hogy napernyő-e, vagy esernyő. Ezt is csak be kell tenni a jobboldalt lévő ruhatárba. Aztán panaszosan tette hozzá: — De most már tessék békében hagyni, kérem. A fiatal leány — úgy látszott zarvarba jött. — Megbántottam talán ? Igazán sajnálom | Nem tudtam, hogy rosszul esik önnek, ha valaki nem jobbra megy, hanem balra. Mindjárt jcbbfelé megyek inkább. ts úgy is tett. Jobboldali aztán szemközt találta magát egy hosszú keskeny asztallal, amin az engedelmes közönség botjai és esernyői pihentek. Gazdáik most odafenn járkáltak a termekben és igyekeztek hangzatos és minél hozzáértőbbnek látszó kritikákat mondani a képekről, A ruhatárból most még egy alkalmazott lé if“ elő. Sovány és száraz öreg ember volt és ugy litszott, ez üzleten kívül nem érdekli semmi más. Gyorsan a pulthoz lépett és a könyvecskéjéből kialakított egy cédulát. — Tessék, ötvenöt a kisasszonyé—mondta. A fiatal le-'ny felvett egy ócska ernyőt az asztalról, aminek a nyelén már ott Igyegett a ruhatári szám. — Ilyet se pipáltam még — dörmögött magában az öreg. De még türtőztette magát. Jé les3» hi itthagyja az ernyőjét, mert kfthírek. Személyi bír. Dr. Teleki Jenő gróf járási főszolgabíró pár heti szabadságra nejé vei elutazott. Kitüntetések. Az ellenséggel tanúsított vitéz magatartásukért járásunkból a kővetkező katonák lettek kitüntetve: Illés Péter berkeszpataki, Tamás András nagybozlntai, Podár György kövárkölcsei a II. oszt. ezüst vitézsépi éremmel. Csenperi József nagy- somkuti az. I. oszt. ezüst vftézségj éremmel; Tamás György nagyhozintai és Triff László szakállasfalvi lakosok a bronz vitézségi éremmel. Hatálytalanított kinevezések. A kormánybiztos a közélelmezési miniszter ren delkezése alapján általa a termény átvételi bizottságba kinevezett — összes miniszteri megbízottak kinevezését folyó augusztus hó 10. napjától kezdve hatálytalanította és a járás egész területére Krizsevszky Albin gazdasági iskolai tanító nagysomkutl la kost miniszteri megbízottnak újból kine vezte. A megbízatásuk alól felmentett mlnisz tér imegbizottaknek közélelmezési miniszter valamint kormánybiztos, továbbá vármegyénk alispánja és járásunk főszolgabírója köszönetét fejezi ki azért a lankadatlan buzgalommal és hazafias érzülettel kifejtett működésűkért, amelyet a termény átvétel során teljesíteni szívesek voltak. Gyűjtés. A Petrozsényben épitendó fo golmi templom javára — Barna Benő községi jegyző főikérésére — Újlaki Jolánka lömben nem engedik tea termekbe, hogy megnézze a képeket. Az egyszer bizonyos, mint a halál. — Miért ? Miféle képekhez ? Eszem ágában sincs, hogy képeket nézzek. Ki nem állhatom a képeket 1 Csak azért jöttem be, mert aat hittem, esni fog és biz én azt hittem, hogy ez esernyőüzlet. De hát biztos, hogy nem az? — Nézze csak kisasszony, — mondta a ruhatáros most mér magánkívül — azt ajánlom, legjobb lesz ha azonnal távozik innen. — Miért? — kérdezte a lány érdeklődve. — Hogy miért ? Mert mi itten nem szoktunk tréfálni! Nem szeretjük a tréfát és nincs is rá időnk! — Nem szeretik? — kérdezte a fiatal leány szemmelláthatóan csudalkozva és kis-é szánakozva nézett a ruhatárosra. — Hát persze, hogy nem 1 És nincs is rá idejük? Persze, hogy nincs I Mindennek megvan a maga ideje és helye. H i csak ugratni akar bennünket, jobb lesz, ha másutt tesz eleget ennek a szenvedélyének . . . Hosszú csend állott be. A fiatal leány szégyenben, félénken nézett körül, de a szeme még mindig úgy bámult, úgy csudálkozott, mintha az egészből nem értene egy kukkot se . . . De aztán hirtelen a ruhatároshoz lépett: — Miért? — kérdezte. — Hát ezért nincs mai napig se ruhatáros a képtárban, _____ au gusztus 25 gvüjtőtt községünkben. Erre adakoztak: Újlaki Gvula 10 kor. Derecskey János 10 kor. őzv. Darai Ignácné 4 kor. Dr. Olsavszky Gyuláné 4 kor. E'ek Sándor 4 kor. Hosszú Biri 5 kor. Sebe Pálné 4 kor. özv. Lingvay Tamásné 4 kor. A begyült 45 koronát községi jegyző jár. főszo'gsbiróhoz küldte be. lótékonycélu táncmulatság. A napybánva! izr. fiiiérepvlet elnőknóje Dr. Weisz Ignáczné a múlt héten jótékonycélu műsoros táncestélyt rendezett, melv fényesen sikerült. Dr. Weisznő már sok igen kitűnő mulatságot rendezett Nagybányán, de ez úgy az előadás nívóját, mint a mulatság sikerét tekintve, valamennyi előzőt felülmúlta. Az estnek közel 7O0O korona bevétele 3266 kor. tiszta jövedelme volt. melyből az egylet céljaira 2266 koronát fordítottak, 1000 koronát hadi jótékony célra Juttattak. Iámét betörés. Ugv látszik a betöréses lopásoknak már állandó rovatot kell lapunkban nyitnunk Hiába szorgalmaztuk a hatósáp segitsépét, nemcsak a múltkori esetek tetteseit nem nyomozták ki. de aziránt sem történt intézkedés, bopv további esetek ne forduiianak elő. Csodálkoznunk kell csendórsépünk tehetetlensége fölött, hisz nem lehet kétség, hopy az eseteket helybeli egyének követik el s a lopott tárgyak, minden valószínűség szerint, helyben kerülnek forgalomba. Ezúttal Buttyán Miklós cipészmester kárára követtek el betöréses lopást a f. hó 19-ére virradó éjjel, a mikor is körülbelül 1200 kor. értékű mnnkában levő és kész’cipőt! optak el Ismeretle tettesek. Különösképen az ellopott cipók között volt az egyik helybeli csendőr gyermekeinek két pár cipője is s Így csendőr is szerepel, mint káros. Lehet, hogy ez erélyesebb nyomozásra fogja ösztönözni a csendőrséget s igy talán lesz némi eredmény. Nyilvános nyugta. 359 kor. 40 fill, azaz Háromszázötvenkilenc kor. 40 fill.-ről, mely összeget, mint a Beibe Sándor kisfentősl lakos által a »Kővárvidék« szerkesztőségéhez beküldött ajándékot a nagysomkutl Vörös Kereszt Egyesület javára, hogy átvettem. elismerem és nyugtatványozom. Kelt Nagysomkuton, 1918. augusztus hó 20 án. Veress József pénztárnok. Borsóból, lencéböl és lóbabból a házi szükségletre visszatartható mennyiséget következőkép állapíttatott meg: 15 éven felüli őstermelő férfi és női munkás részére fenti főzelékből együttesen havonkint és fejen- kint 2 és fél kgr., minden más egyén részére I és fél kgr. Gazdasági szükségletre takarmányozás céljából visszatartható az egész gazdasági évre lóbabból és takarmány borsóból egy lóra 3 mm., minden egyébb állatra I ni mázsa. Vetőmagnak kptasztrális holdankint paszulyból, borsóból 90—-90 kgr., lencséből lóbabból 80—80 kilogramm.
